Aljzatkiegyenlítő: A legrészletesebb útmutató, amit találhatsz!

Az aljzatkiegyenlítő egy igazán hasznos dolog és aki felújítást, építkezést tervez, az előbb vagy utóbb biztosan hallani fog róla. Ha Te is ebben a helyzetben vagy, de még nem ismered ezeket a termékeket, akkor érdemes elolvasnod bejegyzésünket. Felfedjük, pontosan milyen célt szolgál az aljzatkiegyenlítő, milyen fajtái vannak, mennyibe kerülnek, mennyit fogsz felhasználni belőle és bemutatjuk, hogyan kell vele dolgozni.

Mi az az aljzatkiegyenlítő? Mire alkalmas?

Az aljzatkiegyenlítő egyfajta habarcs, ami hasonlít a csemperagasztóhoz, a felhasználása azonban teljesen más. Ezt az anyagot vízszintes felületeken, padlókon használják az egyenetlenségek eltüntetésére, sima, tökéletes alap képzésére.

Aljzatkiegyenlítő használatára a legtöbb padlóburkolat lefektetése előtt szükség van, különösen akkor, ha a korábbi csempét, járólapot fel kellett verni.

Aljzatkiegyenlítéshez számos anyag elérhető: kültéri – beltéri termékek, önterülő habarcsok, vékony rétegben használható kiegyenlítők és különösen erős, szálerősítéses anyagok is. Az aljzatkiegyenlítők egy felső réteget alkotnak, ami nem göröngyös, nem repedezett, nem lyukacsos és teljesen vízszintes/a szükséges mértékben lejt – persze profi kivitelezés mellett.

Erre a rétegre szebb és tartósabb burkolatot lehet fektetni, kevesebb ragasztóanyag használatával.

Az aljzatkiegyenlítő használata: nézzük meg a lépéseket!

1. Készítsd elő a felületet

Ennek a folyamatnak több lépése is van. Fontos, hogy az alapot megszabadítsd minden málló résztől, portól, zsírtól és egyéb szennyeződéstől, hogy az alapozó és az aljzatkiegyenlítő is meg tudjon tapadni. Ehhez célszerű egy nagyobb spaklival is átdörzsölni a padlót, majd minél alaposabban felporszívózni, akár többször is. Ezt egészen addig kell csinálni, amíg az alap teljesen szilárd, száraz és tiszta nem lesz.

Második lépésként fontos a környező falak védelmét biztosítani. Ha fennáll a veszélye, hogy az aljzatkiegyenlítő felcsapódik, akkor érdemes maszkoló szalaggal és fóliával védeni az érzékeny területeket.

Ezen a ponton fontos megjegyezni, hogy 5 fok alatt nem szabad aljzatkiegyenlítőt használni. Ez a minimum határérték és vonatkozik mindenre: a padló, a levegő, az anyag és a szerszámok hőmérsékletére is.

2. Vidd fel az aljzatkiegyenlítő alapozót

Aljzatkiegyenlítő használata előtt alapozó anyagra is szükséged lesz. Ezek általában fehéres színű, vizes állagú termékek, melyek azt a célt szolgálják, hogy a kiegyenlítő anyag stabilabban, szilárdabban tapadjon az alap felülethez.

Ezeket legtöbbször fel lehet hígítani a gyártó által megadott mennyiségű vízzel, majd egy egyszerű festőhenger segítségével fel lehet vinni a terméket a felületre. A folyamat egyáltalán nem bonyolult és nem is túl szerszámigényes: csupán egy vödörre, valamilyen keverő szerszámra és festő felszerelésre lesz hozzá szükség. Várd ki a gyártó által meghatározott száradási időt, mielőtt folytatnád a munkát!

3. Terítsd el az aljzatkiegyenlítőt

Célszerű önterülő aljzatkiegyenlítőt választani, ezzel ugyanis viszonylag könnyű dolgozni. Egy vödörben össze kell keverni a zsákos anyagot a megfelelő mennyiségű vízzel, de fontos, hogy a vízhez kell adagolni a száraz anyagot, nem pedig fordítva.

A gyártó által előírt vízmennyiség gyakran kevésnek bizonyul: a tökéletes állag eléréséhez időnként valamennyivel több folyadékot kell előkészíteni. A munka megkezdése előtt erről érdemes több szakembert is megkérdezni, ugyanis pontosabb információval csak azok tudnak szolgálni egy-egy termék kapcsán, akik korábban dolgoztak már vele.

Amikor kikeverted az aljzatkiegyenlítőt, pihentesd a masszát 1-2 percig, majd öntsd ki és terítsd el minél gyorsabban. A vödörből egyszerre csak kisebb mennyiségeket önts a padlóra, majd fogazott glettvassal oszlasd el. Ha az állag ideális, akkor ez nem lesz nehéz feladat: gyönyörűen szétfolyik majd a termék és tükörsima réteget képez.

4. Távolítsd el a légbuborékokat

Miután kiöntötted az aljzatkiegyenlítőt, abban valószínűleg maradni fognak légbuborékok. Hogy ezek a későbbiekben ne okozhassanak problémát, görgess át a felületen egy tüskés hengert. Ez nem csak a buborékok felszámolásában segít, hanem az anyag egyenletes elterítésében is, így mindenképpen fontos beszerezned egy ilyen speciális eszközt. Amikor végeztél, várd meg a megfelelő száradási időt.

5. Javítsd ki az aljzatkiegyenlítő anyagban keletkezett hibákat

Lehetséges, hogy tökéletesen sikerül az aljzatkiegyenlítés, de gyakran előfordul, hogy megjelennek bizonyos hibák. A falak mentén és a küszöböknél jellemző, hogy az anyag lefolyik a hézagokba, száradás után pedig ezeken a részeken mélyedések maradnak, de a beton apróbb lyukacskáinál is látható ez a jelenség. Ha ilyenekkel találkozol, azt könnyedén javíthatod sűrűre kikevert aljzatkiegyenlítő anyaggal. Ecset segítségével kenj a hibás részre a korábban használt alapozóból, majd egy kicsi spakli segítségével töltsd ki a mélyedéseket és húzd simára a felületet. Készen is vagy!

Aljzatkiegyenlítő fajták: miből választhatsz?

Természetesen aljzatkiegyenlítőből sem csupán egy típus létezik, így érdemes megnézni, milyen fajtákból válogathatsz.

1. Kültéri aljzatkiegyenlítő

Értelem szerűen az udvarokon, az erkélyen, a teraszon és egyéb fedetlen, az időjárás viszontagságainak kitett területen kell ezt a fajta aljzatkiegyenlítőt használni. Fontos, hogy fagyálló legyen a termék, különben nem fog ellenállni a többszöri fagyási-olvadási ciklusoknak, végül pedig az egész burkolatot szétrepeszti, tönkreteszi.

Soha nem szabad beltérre fejlesztett anyagot kültéren használni: az csak pénz és időpocséklás lenne!

2. Beltéri aljzatkiegyenlítő

A termékeken kivétel nélkül minden esetben jelzik a gyártók, ha szigorúan beltérre fejlesztett anyagról van szó. Ezeket szobákba, előszobákba, nappalikba, fűtött és fedett helyiségekbe lehet alkalmazni, kültéren soha. Beltéri aljzatkiegyenlítőkből is elérhető több típus: padlófűtés mellé például más anyag kell, mint egy fűtetlen aljzathoz.

Beltéri aljzatkiegyenlítő

3. Önterülő aljzatkiegyenlítő

Ez lehet kültéri és beltéri is, a legtöbb aljzatkiegyenlítő manapság ebbe a kategóriába tartozik. Fontos tulajdonsága, hogy meglehetősen híg állagának köszönhetően könnyen elterül, egyszerűbb vele vízszintes, sima felületet képezni. Természetesen ennél az anyagnál is meg kell dolgozni a szép eredményért, nem elég csupán kiönteni!

Önterülő aljzatkiegyenlítő

4. Gyors szilárdulású aljzatkiegyenlítő

A gyors szilárdulás azt jelenti, hogy bizonyos anyagok sokkal hamarabb lesznek burkolhatók és terhelhetők, mint más aljzatkiegyenlítők. Ilyen terméket akkor érdemes választani, ha minél gyorsabban szeretnéd befejezni a munkát: tehát szinte mindig megéri.

Gyors szilárdulású aljzatkiegyenlírő

5. Aljzatkiegyenlítő padlófűtéshez

Bizonyos esetekben a beltéri anyagok közül sem mindegy, melyiket választod. Padlófűtés mellé például olyan terméket kell keresned, amit speciálisan ilyen felületekhez fejlesztettek, különben az egész burkolat a kárát látja majd. A padlófűtéssel járó hőterhelést nem mindegyik termék képes elviselni!

Aljzatkiegyenlítő padlófűtéshez 

Aljzatkiegyenlítő ár: mennyibe kerülnek ezek az anyagok?

Az aljzatkiegyenlítőket általában zsákos kiszerelésben vásárolhatod meg, 20-25 kg-os kiszerelésben. Ez a leggyakoribb méretük, de persze találhatsz más nagyságú zsákokat is.

Az aljzatkiegyenlítők árai közt rengeteg különbség van. A beltéren használható, egyszerű, nem speciális anyagokat már 3500-4000 Ft/25 kg-ért is megvásárolhatod, különlegesebb termékek azonban 15-25 000 Ft-ba is kerülhetnek.

A gyorsan száradó és a nagy terhelésnek is ellenálló aljzatkiegyenlítők már 8-13 000 Ft/25 kg áron mozognak, így érdemes jól átgondolni, milyen terméket választasz.

1 zsák aljzatkiegyenlítő hány négyzetméterre elég?

Aljzatkiegyenlítőknél általánosságban elmondható, hogy 1,4-1,6 kg kell belőlük egy négyzetméter felületre, egy milliméter vastagságban. Hogy egy zsák anyag – ami általában 25 kg – mennyire elég, attól függ, milyen vastagon kell elteríteni.

3 milliméter vastagsággal számolva 4,2 kg anyag kell egy négyzetméterre, 25 kg tehát körülbelül 6 m2-re elég. Minél nagyobb vastagságban teríted, értelem szerűen annál kisebb területre lesz elegendő egyetlen zsák. A termék megvásárlásakor érdemes egy zsákkal többet szerezni, nehogy minden számítás ellenére kevés legyen az anyag! Aljzatkiegyenlítésnél nagyon fontos, hogy a felületet egyben készítsd el!

Az önterülő aljzatkiegyenlítő anyagszükséglete megegyezik a nem önterülő termékekével: a csomagoláson feltüntetett adatokból Te is könnyedén ki tudod számolni az értékeket.

Aljzatkiegyenlítő száradási idő: mennyit kell várnod?

A száradási időt kétféle értelemben kell néznünk: egyrészt azt, hogy mennyi idő után lesz járható a felület, másrészt azt, hogy mennyi idő után válik burkolhatóvá az aljzatkiegyenlítő.

A legtöbb aljzatkiegyenlítőre már pár óra (3-4) elteltével ráléphetsz, a burkolásig azonban több időnek kell eltelnie, legtöbbször 18-48 órának. Ettől pontosabban azért nem tudjuk megadni, mert minden termék egyedi paraméterekkel rendelkezik.

Fontos, hogy a gyártói utasításokat mindenképpen tartsd be ezzel kapcsolatban: figyeld a csomagoláson leírtakat és az alapján dolgozz!

Reméljük, hogy minél több aljzatkiegyenlítővel kapcsolatos kérdésedre választ találtál cikkünkben! Jó munkát kívánunk és gyönyörű, tartós burkolatot!

e