Dübel kisokos: Pár dolog, amit a vegyi dübelezés folyamatáról tudni érdemes

A dübelezés különböző elemek falhoz, padlóhoz, plafonhoz történő erős, stabil rögzítését jelenti, és legtöbbször a homlokzati hőszigeteléssel kapcsolatban találkozhatunk vele. Ilyenkor a mechanikai dübelezés jut eszünkbe elsőként, ebben a bejegyzésben azonban egy másik fajtáról, a vegyiről, annak az előnyeiről, és a fontosabb tudnivalóiról olvashatsz pár mondatot.

Miben más a vegyi dübelezés?

A dübelezést mindig rendszerben kell elképzelni, bármilyen fajtájáról is legyen szó. A különbség a felhasznált anyagokban, a munkafolyamatban, valamint pár alkalmazási kritériumban rejlik. Mechanikai rögzítés esetén furatok készülnek, amikbe ragasztóanyag nélkül kerül bele maga a dübel szerkezet, vagyis a dübelhüvely, a tányér, és a szeg.

Ez belefeszül a furatba, így tartja stabilan a felhelyezni kívánt elemet, aminek megvan az a hátránya, hogy a keletkező feszítőerő miatt nem lehet peremhez közeli területekre helyezni, és a két dübel közti távolságnak is viszonylag nagynak kell lennie.

Ezzel szemben vegyi dübelezésnél a furatba kerül bele maga a dübelező anyag (ami általában kétkomponensű műgyanta), utána pedig a menetes dübelszeg. Hüvelyre, ebben az esetben szitahüvelyre akkor van szükség, ha üreges maga a szerkezet. Előnye, hogy peremhez, sarkokhoz egészen közel is kivitelezhető, akár állandó nedvességnek kitett, vagy víz alatti területeken is.

Mi a vegyi dübelezés folyamata?

1. Előkészítés

Természetesen a munka elkezdése előtt fel kell mérni, hány furatra lesz szükség, ehhez mérten pedig ki kell számolni a felhasználandó anyag mennyiségét. Ehhez mindenféleképpen célszerű szakember segítségét kérni, aki a kívánt teherbírás eléréséhez szükséges furatmélységet, furat átmérőt és rögzítő elem nagyságot is meg tudja tervezni.

2. Furatkészítés

Az előzőleg meghatározott értékek alapján ki kell fúrni a furatot. Üreges téglás falszerkezetnél nem szabad ütvefúrót, vagy fúrókalapácsot használni erre a célra.

3. Portalanítás

Az elkészült furatot nagyon fontos a lehető legalaposabban portalanítani, ennek a hiányában ugyanis az anyag a szennyeződéshez tapad majd hozzá, nem magához a falhoz. Ehhez használjunk furatkífújót, vagy pumpát, illetve furatkefét.

4. Szitahüvely behelyezése

Erre csak abban az esetben van szükség, ha üreges a falszerkezet, egyébként elhagyható.

5. Ragasztó anyag használata

Még a furatba nyomás előtt érdemes valamilyen papírra, vagy bármilyen anyagra egy nagyjából 10 cm-es tesztcsíkot nyomni. Ha az anyag színe homogén, az azt jelenti, hogy megfelelően összekeveredett, és a ragasztóereje is a termékismertetőben leírtak szerint alakul majd.

Hüvely nélküli furatnál fontos, hogy a legaljától kezdve töltsük ki az üreget, ugyanis, ha alul légbuborék marad, akkor a menetes szár behelyezésekor a ragasztó ki fog nyomódni. Szitahüvely alkalmazása mellett erre nem annyira fontos odafigyelni.

6. Menetes dübelszeg behelyezése

Miután a ragasztóanyag a helyére került, egyszerűen be kell csavarni a szeget. Még pár percig tudjuk majd változtatni a helyét a furatban, ha korrekcióra lenne szükség. Ha több anyag került a furatba, mint ami belefér, vagy a szeg kinyomott valamennyit a felületre, azt érdemes egy egyszerű ronggyal gyorsan letörölni, hogy ne a kikeményedés után kelljen bajlódni vele.

Vegyi dübelezéshez a Mapefix termékcsaládot javasoljuk, aminek minden tagja sztirolmentes vinilészter gyanta alapú keverék. Tökéletes tapadást nyújtanak nagy terhelés, vagy akár víz alatti használat mellett is, repedésmentes beton, könnyűbeton, kő, fa, tégla, vagy vegyes falazat esetén.