Blog › Falrepedés: Aludj nyugodtan, vagy hívd azt a statikust?

Falrepedés: Aludj nyugodtan, vagy hívd azt a statikust?

 

Valljuk be, hogy mindenkinek dobban egyet a szíve, amikor kiszúr egy repedést a falon. A lelki szemeink előtt igen hamar megjelennek a rémséges falomlások, leszakadt tetők és egyéb szépségek…de mennyi ennek a valóságalapja? Mikor kell minél hamarabb felhívni azt a statikust? Nézzük meg!

 

Melyek a leggyakoribb falrepedések és mi okozza őket?

 

Ahhoz, hogy meg tudd állapítani, egy repedés mennyire veszélyes, tudni kell, milyen fajták vannak és ezek miről árulkodnak. Persze a legjobb és legbiztosabb módszer az, ha hívsz egy szakértőt, aki nem csak találgat, hanem határozott véleményt tud mondani, de erre leginkább csak a gyanúsan súlyos esetekben kerül sor.

 

A. Melyik repedésszélesség a veszélyes?

 

1. Hajszálrepedés: legtöbbször ártalmatlan, csak szépséghiba

Hajszálrepedés a falon

A hajszálrepedéseket onnan lehet felismerni, hogy tényleg nagyon véknyak (1 mm-nél keskenyebbek)  és ha ránézel, nem igazán van mélységük. A falon gyakorlatilag bárhol megjelenhetnek és legtöbbször csak a hibás vakolás okozza. Ilyenkor megrémülni egyáltalán nem kell, de a szép javításhoz szükség lehet a repedés portalanítására és valamilyen glettanyag használatára is.

 

2. 1 mm-nél szélesebb repedés: nem a világ vége, de vedd komolyan!

 

Azok a repedések, amik már szélesebbek, mint 1 mm, figyelmet igényelnek. Valószínű, hogy nem fognak problémát okozni, de ha azt veszed észre, hogy folyamatosan terjednek, vagy nő a szélességük, feltétlenül keress fel egy szakembert. Ha a plafonon látod a repedést a gerenda vonalánál, az 1-2 mm szélességig gyakorlatilag normális, hiszen azt a gerenda hőmérsékletingadozás okozta mozgása, változása generálja.

Ha a repedés nő, statikust kell hívni, aki kivizsgálja a probléma okát és megoldást talál. Ha nem nő, akkor a repedés megállt, amit így már érdemes lehet kijavítani valamilyen, erre alkalmas anyaggal.

 

3. 1 cm vagy annál is szélesebb repedés: Baj van!

 

Ha meglátsz egy 1 cm-es, vagy még attól is szélesebb repedést a faladon, akkor ne nagyon gondold, hogy nincs ott semmi probléma, mert igen is van! Ha esetleg még ki is látsz rajta keresztül az utcára, akkor meg aztán főleg. Ezen a szinten a ház előfordulhat, hogy életveszélyes, úgyhogy minimum hívj egy statikust, de a legjobb az, ha ki is költözöl egy időre.

 

 

B. Melyik irányú repedés miről árulkodhat?

 

1. Vízszintes repedés: Ritka, könnyen okozhat bajt

 

Vízszintes repedések viszonylag ritkán jelennek meg a házakon, de akkor komolyan kell őket venni. Könnyen utalhat arra, hogy az alapot nem helyesen készítették el, vagy azzal még nem is volt baj, de a talajvizet, vagy az esővizet nem vezették el a közeléből.

Hogy mennyire rossz a helyzet, azt egy statikus tudja eldönteni, aki javasolhatja esetenként az alap utólagos kijavítását is.

 

2. Függőleges repedés: Gyakran jelenik meg, nem a legjobb jel

Függőleges, széles repedés a falon

A függőleges repedések viszonylag gyakori jelenségek és állhat a hátterében az, hogy a falak nem kapcsolódnak egymáshoz megfelelően, így amikor az egyik fele kicsit megsüllyed, a másik nem követi, hanem egy ponton elválnak egymástól.

Ilyenkor a falak megépítésével is lehet probléma, de okozhatja az utcában megnövekedett forgalom is. Lehet, hogy a repedés egy egyszeri mozgás eredménye és nem veszélyes, de az sincs kizárva, hogy a probléma nagyon komoly.

 

3. Átlós repedés: süllyedhet az alap

 

Ezek a fajta repedések általában az ajtók és ablakok sarkainál jelennek meg és a plafon, illetve a padló irányába terjednek. Ezek sem biztos, hogy nagy bajt jelentenek, de az alapsüllyedésnek is lehetnek ilyen következményei, így a szélesebb repedéseket nem szabad félvállról venni!

 

Persze nem lehet egyértelműen kijelenti, hogy ha erre meg erre áll a repedés, akkor ez meg ez a baj, de egy dolog biztos. Ha a megnyílt rész nem nevezhető hajszálrepedésnek, inkább kérd ki egy hozzáértő személy tanácsát, ha pedig több cm széles, gyanakodj valami nagyon súlyos problémára.

 

Mi lehet a kiváltóoka a falak megrepedésének?

 

1. Nem megfelelő állapotú talajon áll a ház

 

Ha a kivitelező az alapozás előtt nem tömörítette a talajt a helyi viszonyoknak megfelelően, akkor majd a ház maga megteszi. De ez nem a legjobb dolog, ugyanis nem egy az egyben fog süllyedni – a ház alatt változhat a talaj minősége, tömörsége és maga a ház súlya is eltérő egyes részeken - hanem itt-ott módon, ez pedig elkerülhetetlenül feszültséget fog okozni az alaptestben és a falakban is.

Az ebből adódó repedések nem biztos, hogy nagy bajt fognak okozni, hiszen a ház süllyedése egyszer megáll, de túl nagymértékű változásnál veszélybe kerülhet a ház épsége.

 

2. Víz kerül az alaphoz, ami ezért megsüllyed

 

Víz kerülhet gyorsan és lassan is az alap közelébe, adódhat egy hatalmas csőtörésből, vagy a csapadék és a talajvíz állandó beszivárgásából, de bárhogy is, egyik sem előnyös.

Az eső-és talajvíz lassan fellazítja az alap alatti talajt, ami ezért veszít teherbíró képességéből, így a ház idővel elkezd belenyomódni a földbe. Ez a lassú és kevésbé veszélyes folyamat, hiszen nem fog egyik napról a másikra összeomlani tőle a ház. A vízcsőtörés már egy másik eset, hiszen ott a nagy nyomással kiáramló víz gyakorlatilag üreget vájhat az alap alá, ami ebbe „beleesik”. Ettől akár a fal egy része le is omolhat.

Nem véletlen, hogy az alap közeléből minden nedvességet célszerű elvezetni.

 

3. Közeli építkezések, hirtelen megnövekedett forgalom

 

Ha a szomszédod elkezd építkezni és folyamatosan nehéz munkagépek haladnak el az ablakod alatt, vagy éppen előtted megy el egy nagy forgalmú út, akkor ennek lehet olyan következménye, hogy a talaj szemcséi kissé átrendeződnek. Ez süllyedéshez, ezáltal fal repedéshez vezethet.

 

4. Födém problémák, födém mozgás

 

Egy rosszul kivitelezett tetőszerkezet és födém is okozhat repedéseket a falon. Előfordulhat (ezt régi épületek, templomok felújítása után gyakran látni) hogy a falak teherbírása nem elég a tető súlyához képest, ami így elkezdi kifelé feszíteni a falakat. Ez idővel komoly problémát okozhat, van, ahol az oszlopokat hatalmas kapcsokkal kellett összefogni, hogy ne sérüljenek.

Akkor is jelenhet meg repedés – bár ekkor a plafonon magán – ha például egy emeletes ház alsó szintjén kiütnek egy válaszfalat. Ilyenkor az éppen felette lévő válaszfal súlya alatt az immár alulról kitámasztatlan mennyezet bizonyos mértékig lehajlik, a plafon pedig megreped.

 

Összességében elmondható, hogy a falak repedésének legtöbb esetben építési hiba az oka és csak nagyon ritkán külső hatások. Hogy mikor kell statikust hívni és melyik az a repedés, ami mellett még nyugodtan alhatsz? Nagyon vékony, nem szélesedő és nem terjedő repedéseknél valószínűleg nincs komoly baj, széles, szélesedő és terjedő nyílásoknál – legyen az bármilyen irányú – kell a statikus véleménye!

Our page uses cookies. Below you can view and customize what types of cookies you authorize.

Functionality
These cookies are essential for the website to operate, therefore they must be authorized.
These cookies improve the performance of our website.
These cookies enable the users to use their social profiles for logging in, and enable more personalized advertising.
OK
Link