Feszültségmentesítő lemez: Mire jó? Mire nem? Hová és hogyan építik be?

Főleg burkolat felújítások alkalmával, de akár egy friss építkezés során is találkozhatsz a feszültségmentesítő lemez nevű, igen hasznos termékkel. Na de  tudod, pontosan mi ez az anyag? Nézzük meg, mikor érdemes használni, milyen nehézségeket  számol fel (vagy inkább előz meg), mire nem alkalmas és milyen módon szokás beépíteni.

Tarts velünk, ha kíváncsi vagy a problémásabb felületek burkolásának egyik legfontosabb lépésére!

Mi az a feszültségmentesítő lemez pontosan?

A feszültségmentesítő lemez egy leggyakrabban tekercses kiszerelésben kapható, hajlékony, rugalmas anyagból készült vékony lap, ami elválaszthatja a betont és a rá kerülő burkolatot. A rétegrend tehát nagyjából így néz ki: beton – ragasztóanyag – feszültségmentesítő lemez – ragasztóanyag – burkolat.

A lemez felületi kialakítása és színe többféle is lehet, ezt a gyártó és a termék típusa határozza meg, de gyakran látható rajtuk kisebb-nagyobb, kör alakú vagy méhsejtes mélyedések.

Az anyag jól vágható, formára alakítható és általában könnyen lehet vele dolgozni, de mindenképpen ragasztóágyba kell fektetni. A burkolandó felületet teljes mértékben le kell fedni vele, az azonban termékenként eltérő, hogy kell-e két egymás mellé kerülő lemeznek átfedésben lennie, vagy sem.

Egy feszültségmentesítő lemez azért hasznos, mert alkalmazásával a beton alap  mozgásából adódó erők nem okoznak repedéseket a burkolaton. Különösen veszélyeztetett felületeknél ez a kiegészítő réteg is szükséges lehet a csempék, járólapok károsodásának megelőzéséhez. Bizonyos lemezek vízszigetelő rétegként is használhatók, de erre nem mindegyik termék képes.

Milyen felületekre, milyen helyzetekben jó a feszültségmentesítő lemez?

1. Repedezett aljzatokra

Feszültségmentesítő lemezt gyakran használnak olyan felújítások alkalmával, amikor kiderül, hogy a burkolat alatti beton enyhén sérült és kissé repedezett, a probléma hátterében álló okok pedig valószínűleg még fennálnak. Feszültségmentesítés nélkül idővel a friss járólapok is tönkre mennének, hiszen az erők a beton felett azt is szétrepesztenék.

Ebben a helyzetben az említett réteg viszonylag egyszerűen segíthet a helyzeten anélkül, hogy bármilyen nagyobb szerkezeti javítást kellene végezni.

2. Nagyméretű, drága burkolólapokhoz

Nagyméretű burkolólapok fektetéséhez persze létezik megfelelően rugalmas csemperagasztó – feszültségmentesítő lemezre ugyanakkor még hibátlan aljzat mellett is szükség lehet. Miért?

Sok nagyméretű lap igen drága, a tulajdonosok pedig egyáltalán nem szeretnék, hogy a betonban kialakított dilatációs hézagok felett ezeket is elvágják. Rontana az összképen, ami sokak számára elfogadhatatlan. Feszültségmentesítő lemez használatával szerencsére létrehozhatók rejtett dilatációk, így mind szerkezeti, mind dizájn szempontból tökéletes lehet az elkészült munka.

A dilatáció fontosságába most nem mennénk bele, korábban készült egy cikkünk róla:

A dilatáció: mit jelent és miért annyira fontos?

3. Nagy terhelésnek kitett felületekre

Nagy forgalomnak kitett épületekben, területeken is szükséges lehet a feszültségmentesítő lemez használata, ugyanis ez a termék képes eloszlatni a kimagasló terhelés okozta feszültségeket is.

Alkalmas így bevásárló központokba, kórházakba, hotelekbe, parkolóházakba és különböző ipari létesítményekbe is.

4. Nedves aljzatokra

A legtöbb feszültségmentesítő lemez használható nedves, nem teljesen érlelt aljzatokon is, mivel speciális szerkezetükből adódóan képesek elpárologtatni a rétegekbe jutó vizet. Persze ez nem a súlyos esetekre vonatkozik, amikor a hiányzó vízszigetelés miatt alulról egyfolytában nedvesedik az épület, na meg természetesen a csőtörések ellen sem lesz egy aduász a kezedben.

Mire NEM alkalmas a feszültségmentesítő lemez?

Málló, szerkezetileg nagy mértékben sérült padlók nem hozhatók helyre vele, a lemezzel nem lehet megúszni  a súlyos hibák és repedések kijavítását. Ha a beton teljesen tönkre ment, ha darabok válnak le a felületéről, ha széles, mély repedések futnak benne keresztül-kasul – akkor a feszültségmentesítő lemez beépítésének nincs értelme, előbb a felújítással kell foglalkozni.

A súlyosan vizesedő aljzatok számára sem jelent megoldást egy ilyen lemez, még úgy sem, hogy képes elpárologtatni a nedvesség egy részét, ezen kívül pedig az alakváltozásra képes, kiváló minőségű csemperagasztót sem váltja ki.

Feszültségmentesítő lemez lerakása: melyek az alapvető munkafázisok?

1. A felület előkészítése

Az alapot minden esetben tisztává, por-és zsírmentessé kell tenni, a málló részeket pedig el kell távolítani. A komolyabb repedéseket érdemes varrással kijavítani, az esetleges festékmaradványokat lecsiszolni, az egyenetlen padlókra pedig aljzatkiegyenlítőt is lehet használni.

2. A lemezek méretre vágása

Amikor már van egy tiszta, stabil, egyenletesen sík felületed, fel kell darabolnod az általában 1 méter széles és 30 méter hosszú anyagot. Ezt a lépést érdemes különösen nagy pontossággal végezni, az egyes lemezek helyét pedig egy krétával, vagy ceruzával felrajzolni a betonra.

Ilyen módon mindig látni fogod, hová kell kerülnie az anyagnak ahhoz, hogy a lefektetés végén ne kelljen extra vágásokat csinálnod. A kijelölés azt is megmutatja majd, meddig kell a ragasztóanyagot kihúzni egy-egy csík lerakásához.

A vágáshoz szükséged lesz egy éles sniccerre és egy mérőszalagra.

3. Csemperagasztó felhordása

Amikor méretre vágtál a teljes helyiségre elegendő lemezt és a helyüket is kijelölted, egy lemez kivételével a többit vissza szedheted. A lent maradtat félig hajtsd fel, majd a padlóra vigyél fel flexibilis – minimum C2 osztályú – csemperagasztót egy 4 mm fogazatú glettvas segítségével.

4. A feszültségmentesítő lemez lerakása

Miután a lemezt ráhajtottad a ragasztóra és pontosan beigazítottad, a glettvas sima oldalával bele kell simítani az anyagba. Ezzel együtt a légbuborékokat is kiszoríthatod a lemez alól.

Ha az egyik oldallal készen vagy, hajtsd vissza a lemez másik felét és ismételd meg a folyamatot.

Egyes feszültségmentesítő lemezeket pár centiméteres átfedésben kell lerakni, tehát az egyik rétegre részben rákerül a másik. Ilyen esetben a határokon szükséges lehet valamilyen rugalmas tömítőanyag vagy kenhető vízszigetelés használata.

Nedves helyiségekben szükséges a sarkok és a falcsatlakozások víz elleni védelme is, amihez érdemes hajlaterősítő szalagot használni még a lemez lefektetése előtt.

A feszültségmentesítő lemez egy nagyon hasznos dolog, ugyanakkor nem olcsó mulattság. Érdemes tehát minden esetben alaposan felmérni, valóban szükséges-e a használata és ha igen, melyik termék lehet a legjobb választás.

Feszültségmentesítő lemez a Mesterek Futárán