Födém szigetelés: Rétegrend, előnyök, kivitelezés – így csináld!

A falak külső hőszigeteléséről sok szó esett már, a tető szigeteléséről azonban jóval kevesebb. Ebben a cikkben megnézzük a födém hőszigetelésének előnyeit, beszélünk a használható anyagokról, a helyes rétegrendről, na meg arról, melyek a kivitelezés legfontosabb lépései.

Kezdjük is!

Mit értünk „födém szigetelés” alatt? Hová kerül ilyenkor a szigetelő anyag?

A födém szigetelés kifejezést gyakran a teljes tetőszigetelésre használják, holott a födém csupán egy része a szerkezetnek: az a vízszintes felület, ami alulról nézve mennyezetként, rajta állva padlóként funkcionál, tehát elválasztja a lakóteret a tetőtértől/padlástól. A szarufa, a cserépléc és maga a tetőfedő anyag (pl.: cserép) nem számít födémnek.

Az említett szigetelés típus tehát mindenképp vízszintes felületre kerül, a födém gerendáira/gerendái közé, akár fa, akár beton szerkezetről van is szó.

Miért fontos a födém hőszigetelése? Nézzük meg!

A falak hőszigetelése nagyon fontos, de önmagában nem lehet elég hatékony. A födém egy hatalmas felület, amin keresztül – szigetelés nélkül - rengeteg értékes hő távozik, ez pedig nem csak a komfortérzetnek, hanem a pénztárcának is rosszat tesz.

És ez nem csak télen igaz. A födém szigetelés hideg időben bent tartja a meleget, nyáron azonban épp ellenkezőleg: nem engedi bejutni az átforrósodott, tetőtéri levegőt.

Profin kivitelezett födém szigeteléssel csökkentheted fűtésszámlád, klíma költségeid, sőt! Ezzel még a környezetnek is jót tehetsz, hiszen kevesebb energiát használsz majd.

Milyen anyagot érdemes födém szigetelésre használni?

Ez attól is függ, milyen anyagból készült a födém és mik a céljaid a felette lévő térrel. Ha úgy tervezed, hogy nem fog üresen állni, hanem - akár csak a ház körül feleslegessé vált holmik tárolására is - de használnád, akkor mindenképp lépésálló szigetelőanyagot kell választanod. EPS-ből a 100-150-es jelzésűek lesznek alkalmasok erre a célra, míg kőzetgyapotból muszáj lesz a termékleírásra hagyatkoznod. Ha abban említik, hogy járható és alkalmas padlókhoz, födémekhez, akkor nyert ügyed van.

1. Milyen szigetelést használhatsz fa födémhez?

A fa egy kényes anyag, egyáltalán nem mindegy, mivel szigeteled. Ha nem páraáteresztő terméket választasz, akkor annak az alatta lévő fa átnedvesedése, gombásodása, rohadása lehet a következménye – azon kívül persze, hogy a hőszigetelés minősége is alacsonyabb lesz. A fa átvizesedését fontos megakadályozni, a párolgását pedig elősegíteni: ez az egész épület érdeke.

Fa födém esetében így EPS lapokat nem lenne szabad használni, hanem kőzetgyapotot vagy üveggyapotot szokás választani, kiegészítve egy vízzáró, páraáteresztő fóliával.

2. Milyen szigetelést használhatsz beton födémhez?

A beton párásodási szempontból nem kritikus, nem érzékeny úgy a nedvességre, mint a fa, így nem feltétlenül muszáj a kőzetgyapot/üveggyapot pároshoz ragaszkodni, jobb hőszigetelő képességüknek köszönhetően azonban érdemes ezeket választani.

Azért sem annyira ajánlott az EPS, mert nem lehet olyan rugalmasan alakítani, mint a másik két anyagot, ez pedig egy kéményekkel, ki-be ugrókkal tarkított födém esetében igen fontos.

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy mind beton, mind fa födém esetében a kőzetgyapot és az üveggyapot szigetelőanyagokat ajánljuk.

Födém szigetelés rétegrend: hogyan épül fel?

1. Párazáró fólia

Ez fa födém esetében fontosabb, mint betonból készült alapnál, de mind a két típushoz érdemes használni. Feladata, hogy ne engedje a födémből és az alsó helyiségekből feláramló párát a hőszigetelő anyagba jutni. Párazáró fólia nélkül a szigetelés átnedvesedhet, ami hatástalanná és – idővel – szinte károssá teheti.

2. Vázszerkezet

A vázszerkezetet érdemes impregnált fenyő lécekből kialakítani és körülbelül olyan magasságúra szabni, mint amilyen vastag hőszigetelés kerül a födémre. Ehhez kerül majd ugyanis rögzítésre a járófelület, tehát nem lehet magasabb a szigetelés, mint a váz.  A pallókat elég körülbelül 90-100 centiméterenként elhelyezni, természetesen egymással párhuzamosan: ezek közé kerül majd maga a hőszigetelés.

3. Hőszigetelő anyag

Ahogy már említettük, érdemes lépésálló kőzetgyapot vagy üveggyapot terméket választani, akár 15-20 cm vastagságban is. Vízszintes, hézagmentes beépítés mellett extra rögzítésre általában nincs szükség, elég csak pontosan méretre vágni a lapokat, majd egymásnak és a vázszerkezetnek feszíteni őket.

Persze ez sem könnyű feladat, de legalább ragasztással és szögeléssel nem kell bajlódni.

4. Páraáteresztő, vízzáró fólia

Erre a rétegre főleg azért van szükség, hogy a tetőtérbe esetleg bejutó porhó és eső ne tudja átáztatni a szigetelést, az anyagba kerülő pára pedig minél könnyebben távozni tudjon. Ennek köszönhetően nem romlik a szigetelés hatásfoka, a fa födém pedig nem kezd penészedni, rohadni és gyengülni. Ezeket a fóliákat célszerű fedésben, vízzáró ragasztószalaggal illeszteni össze, de ezen kívül külön rögzítést nem igényel.

5. Járóréteg kialakítása

A járóréteg általában cementkötésű fagyapot, pozdorjalemez vagy OSB lap, de mindenképpen valamilyen páraáteresztő anyag, amit a folyamat elején kialakított vázszerkezethez kell szögelni/csavarozni. Ez a réteg egy lépésálló szigetelőanyaggal kombinálva el fogja viselni a hétköznapi terhelést, akár még könnyebb bútorok súlyát is.

Persze a most leírtakon kívül léteznek más módszerek is - vázszerkezet nélküli szigetelés, szórt szigetelés, terhelésre alkalmatlan megoldások – ugyanakkor ezt tartottuk a legtöbb háztartás számára ideális szigetelés kialakításnak.

Kérdés esetén keresd bátran szaktanácsadónkat!