Hogyan javítsd ki a repedést a falon?

Biztosan sokaknak ismerős a belső falakon megjelenő repedés látványa. Ez az épületszerkezetek egyik gyakori hibája. De tudjuk miért reped meg a fal? Több okból adódhat ez a probléma. Először is fontos tudni, hogy a repedés csupán esztétikai hiba vagy ténylegesen komoly problémák jelei.

Repedésmentes épületet létrehozni körül belül olyan, mint valami tökéleteset alkotni. Még az új építésű lakóházak esetében is találkozhatunk jó pár repedéssel. A repedések legnagyobb része alapozási hibából vagy az épület talajának alkalmatlanságából adódhat, ám az épület elemeinek egymásra hatásából is bekövetkezhet repedés.

Az alapozás hibái

Az, hogy milyen jellegű alapozást kell létrehoznunk, függ a talaj síkjától. Az, hogy mi a gyenge és mi a megfelelő megoldás, mindig viszonyítás kérdése. Az alapozási sík megfelelő mélysége például függ a fagyhatár, valamint a teherhordó képességű talajréteg mélységétől. Az alaptest szélessége függ a teherhordó talajréteg terhelhetőségétől. Az építési terület talajadottságaitól függően célszerűen kell megválasztani az alapozási módot.  Magyarországon a sávalapozás (minden teherhordó fal alatt teljes mértékben sávalap van) jellemző leginkább. A vizenyős vagy feltöltött talajnál mélyebb alapozás lenne szükséges, ám ez sokkal költségesebb megoldás. Éppen ezért ilyen esetekben lemez-, kút- vagy cölöpalapozás alkalmazása a célszerű.

Alakváltozás

Jól tudjuk, hogy az épületek, lakóházak folyamatos mozgásban vannak. Ezek a mozgások a falak és pillérek valamint a talaj összenyomódásából származnak. A mozgások okozta repedések jó esetben 10-15 év múlva jelentkeznek a falakon. Ez a hatás elkerülhetetlen.

Külső hatások

Sok esetben az épületszerkezetek megrepedését csőtörés okozta vízmosás vagy a járművek miatt lévő folyamatos mozgás okozza. Sokszor még a lakóház közelében lévő építkezések miatt is kialakulhatnak repedések az épületen.

Mit tehetünk, ha már megrepedt a fal?

Ha a tartószerkezeten jelenik meg hajszálrepedés, mielőtt statikus segítségét kérnéd érdemes gipszpogácsákat elhelyezni a réseken. Ha így is szétnyílik a repedés, akkor vélhetően folyamatos a mozgás. Ilyen esetben statikus segítsége szükséges, hiszen a hibaforrás korai feltárásával az orvoslása is könnyebb és olcsóbb lehet.

Repedések, melyek nem veszélyesek

A könnyen korrigálható repedések függetlenek az alapozástól. Leggyakrabban hőtágulási vagy a mennyezeten lévő, a gerendák mellett megjelenő repedésekről van ebben az esetben szó. Ezek a gerendák rugalmasságának, formálódásának okán alakulnak ki. Megjelenésük pusztán esztétikai károsodással járnak.

Amennyiben más helyen jelentkezik a repedés könnyen és egyszerűen eltüntethetjük. Első lépésben portalanítani kell a rést, ezt legkönnyebben porszívóval végezhetjük el. Ez után használjuk a Mapeflex AC1, vagy Mapeflex AC4 festhető szilikonok egyikét.

A Mapeflex AC4 szintén akril bázisú szilikon, ám a fenti anyagtól eltérően ezt a hézagkitöltőt sokkal nagyobb hézagok kitöltésére is használhatjuk. Ez azt jelenti, hogy ±12,5%-os elmozdulású mozgási hézagok rugalmas kitöltésére is alkalmas kerámia, márvány vagy természetes kőlap burkolatú homlokzatokon egyaránt. A Mapeflex AC4 kültérben is használható, hiszen ellen áll a csapó esőnek és -30°C- ig is megőrzi rugalmasságát és +80°C-ot is elviseli.

Reméljük, cikkünk segít eldönteni, milyen jellegű problémával állsz szemben és azt hogyan tudod a legkönnyebben orvosolni. Ha szaktanácsra lenne szükséged, bátran keresd szaktanácsadó kollégánkat: 06-30/628-4513. (hívható: minden nap 7:00-22:00)