Mi az utólagos vízszigetelés: hogyan működik?

Utólagos vízszigetelés kialakítására akkor van szükség, amikor az épület bizonyos részei (falak alatti szakasza, a pince, a vizes helyiségek falai) nincsenek megfelelő nedvesség elleni védelemmel ellátva, vagy a régi szigetelés megsérült, elöregedett. Ilyen esetben a víz komoly problémákat okozhat, repedésekhez, a burkolat felválásához, penészedéshez vezethet, amit minél előbb kezelni kell. Több lehetőséged is van a probléma felszámolásra, ebben a cikkben ezeket fogjuk szemügyre venni!

Mi az utólagos vízszigetelés?

Az utólagos vízszigetelés egy többféle módon, többféle anyaggal kialakítható réteg, ami megakadályozza, hogy a víz kárt tegyen különböző felületekben. Eredetileg hiányosan, hibásan, vízszigetelés nélkül kialakított szerkezetekre kerül, általában valamilyen nedvesedésből adódó állagromlás kijavításának az érdekében. Lényegében tehát ennek a szigetelésnek a kialakítása egy felújító munka, amivel előbb-utóbb sok háztulajdonosnak foglalkoznia kell .

Többféle típusa létezik, vannak különböző bevonatok, vízszigetelő habarcsok, injektálásra alkalmas szerek, illetve lemezes megoldások is, amik más-más helyzetekhez lesznek ideálisak.

Mikor van szükség rá?

A vízszigetelés hiánya vagy a rendszer sérülése előbb-utóbb következményekkel jár, ráadásul elég látványos fajtákkal, a jelek felbukkanása után pedig legtöbbször ki is derül a probléma forrása:  a nedvesség. A felületi hibák kijavítása ilyenkor nem hoz tartós javulást, hiszen a víz ismét utat tör majd magának, ezért a szigetelés utólagos pótlása lesz az egyetlen opció. Ilyen felújítási munkára lesz szükség, ha:

• A pince falainak vízszigetelése hiányos vagy megsérült, ami a termek elárasztását, nedvesedését, penészedést okoz.
• Az épület falai alá nem került vízszigetelés, így a talaj irányából nedvesség szívódik a szerkezetbe.
• Fürdőszobába, konyhába, ha a burkolat alá nem vittek fel vízszigetelő réteget és ezért a fal folyamatosan nedvesedik.
• A vízszigetelés hiánya miatt csapadék szivárgott a kültéri burkolatok alá, a lapok pedig felfagytak, széttörtek.

Milyen „tünetek” jelzik, hogy utólagos vízszigetelésre lehet szükség?

A vízszigetelés hiányára mindig felhívja valami a figyelmet, ezekre a jelekre pedig érdemes odafigyelni. Vizesedés esetén:

• A belső terekben irreálisan magas páratartalmat tapasztalhatsz, amit penészedés is kísérhet.
• A falakon kívül-belül látványosan sötétebb, nedves foltok jelenhetnek meg.
• A vakolat szétrepedezhet, pereghet.
• A beltéri falak burkolata meggyengülhet, felválhat.
• A falak külső felületén fehéres lerakódás, úgynevezett sókivirágzás jelenhet meg.
• Kisebb-nagyobb repedések alakulhatnak ki a fal szerkezetében.
• A kültéri burkolatok felfagyhatnak, szétrepedhetnek.
• Beltéren bizonyos glettelt falrészek felpúposodhatnak.
• A pincében erősen dohos szag és magas páratartalom jelentkezhet, vagy akár több centiméter magas víz is állhat odabent.

Miért a falak vizesedése az épületek állagromlásának egyik fő oka?

A falak a talaj irányából, a tető felől, illetve a házon belülről is nedvességnek lehetnek kitéve, így elég gyakori, hogy valamilyen okból vizesednek. A nedvesség sajnos rengeteg kárt okozhat bennük, amit sokszor nem is kezelnek időben, így a helyzet folyamatosan csak romlik.

A régi épületeknél ráadásul viszonylag ritkán gondoltak vízszigetelés alkalmazására, így a nedvességből adódó problémák kifejezetten sok, ma még álló épületet érintenek.

Mi a különbség az új és a régi épületek utólagos vízszigetelése között?

Ilyen szempontból a különbség leginkább a probléma forrásában keresendő. Régi épületeknél jellemzően a falak alatti szigetelés és a fürdőszoba burkolata alatti vízszigetelő réteg hiányzik, míg új házaknál ezekre többé-kevésbé már odafigyelnek. Modern épületeknél a szerkezeti mozgások okozta repedések és az ezeken beszivárgó víz okoz inkább problémát, de szerencsére a technika fejlődésével ez is egyre ritkábban jelentkezik.

A régi épületek egy része még vályogból készült, ami egy egészen érzékeny anyag, így az utólagos vízszigetelés kialakításánál is átgondoltan kell cselekedni.

Régi épületeknél a probléma ezen túl már gyakran súlyos formákat ölt, hiszen akár évtizedek óta is fennállhat, így alaposabb, kiterjedtebb felújításra, bontásra lehet szükség.

Milyen módszerek vannak az utólagos vízszigetelésre?

Az utólagos vízszigetelés kiépítésének vannak egyszerűbb és bonyolultabb módjai, a választandó típust általában a probléma gócpontja határozza meg. Nézzük is ezt részletesebben!

1. Vízszigetelő bevonatok, kenhető vízszigetelések

A kenhető anyagoknak az a lényegük, hogy víztaszító réteget képeznek a felületen, így óvják meg a falakat a nedvességtől. Előnyük az egyszerű felhasználás, hiszen általában csak fel kell kenni ezeket az alapra egy meghatározott rétegvastagságban, azonban a burkolatot – amennyiben van – mindenképp fel kell bontani a munka megkezdése előtt.

Fürdőszobákba, konyhákba, pincékbe, teraszokra és medencékbe is gyakran választanak ilyen anyagot. Léteznek kenhető bitumenes szigetelések, diszperziós és cementkötésű termékek is.

2. Injektálás

Injektálást leginkább akkor alkalmaznak, amikor a falak a talaj irányából vizesednek. Ilyen esetben meghatározott magasságban lyukakat fúrnak a falazatba, amin keresztül speciális injektáló anyagot juttatnak a szerkezetbe, kikeményedés után pedig ez a szer alkot vízzáró réteget.

Hatékony utólagos vízszigetelési módszer, de komoly szaktudást és tapasztalatok igényel a kivitelezése.

3. Lemezbeütés

Lemezbeütés során arra alkalmas acéllemezeket sajtolnak a falakba, hogy ezzel szabjanak gátat a talaj irányából érkező nedvességnek. Ez is egy hatékony opció, de speciális szerszámokra, nagyfokú óvatosságra és komoly tapasztalatra van szükség hozzá.

Fontos, hogy a vizesedés megszüntetése után gondoskodni kell a sérült felületek helyreállításáról is. Ez jelenthet burkolást, vakolást, festést, vagy éppen a penész eltávolítását.

Hogyan alakulnak az utólagos vízszigetelés árak?

Utólagos vízszigetelésre több különböző anyagot is használnak, ezek ára pedig nagyon eltérő lehet, ráadásul bizonyos helyzetekben magas munkadíjjal is számolni kell. Legolcsóbban általában a kenhető bevonatok készülnek el, hiszen egy-egy vödör anyagot már 4000-5000 Ft-ért is találhatsz, de ilyenkor gyakran szükséges a burkolat cseréje is, ami extra költség.

Lemezbeütésnél a lemez folyómétere vastagságtól függően 9000-16 000 Ft körül alakul, ami nem kifejezetten drága, de a munkadíj ennél a bonyolult eljárásnál igen magas lehet.

Injektálás esetében az anyag ára kiszerelésenként 35 000-45 000 Ft körül kezdődik, erre az összegre tevődik rá a munkadíj.

Ha pontos árkalkulációra lenne szükséged, vedd fel a kapcsolatot egy kivitelezővel, vagy kérd szaktanácsadónk segítségét, aki örömmel áll rendelkezésedre!