Falrepedés: Aludj nyugodtan, vagy hívd azt a statikust?

Valljuk be, hogy mindenkinek dobban egyet a szíve, amikor kiszúr egy repedést a falon. A lelki szemeink előtt igen hamar megjelennek a rémséges falomlások, leszakadt tetők és egyéb szépségek…de mennyi ennek a valóságalapja? Mikor kell minél hamarabb felhívni azt a statikust? Nézzük meg!

Melyek a leggyakoribb falrepedések és mi okozza őket?

Ahhoz, hogy meg tudd állapítani, egy repedés mennyire veszélyes, tudni kell, milyen fajták vannak és ezek miről árulkodnak. Persze a legjobb és legbiztosabb módszer az, ha hívsz egy szakértőt, aki nem csak találgat, hanem határozott véleményt tud mondani, de erre leginkább csak a gyanúsan súlyos esetekben kerül sor.

A. Melyik repedésszélesség a veszélyes?

1. Hajszálrepedés: legtöbbször ártalmatlan, csak szépséghiba

A hajszálrepedéseket onnan lehet felismerni, hogy tényleg nagyon véknyak (1 mm-nél keskenyebbek)  és ha ránézel, nem igazán van mélységük. A falon gyakorlatilag bárhol megjelenhetnek és legtöbbször csak a hibás vakolás okozza. Ilyenkor megrémülni egyáltalán nem kell, de a szép javításhoz szükség lehet a repedés portalanítására és valamilyen glettanyag használatára is.

2. 1 mm-nél szélesebb repedés: nem a világ vége, de vedd komolyan!

Azok a repedések, amik már szélesebbek, mint 1 mm, figyelmet igényelnek. Valószínű, hogy nem fognak problémát okozni, de ha azt veszed észre, hogy folyamatosan terjednek, vagy nő a szélességük, feltétlenül keress fel egy szakembert. Ha a plafonon látod a repedést a gerenda vonalánál, az 1-2 mm szélességig gyakorlatilag normális, hiszen azt a gerenda hőmérsékletingadozás okozta mozgása, változása generálja.

Ha a repedés nő, statikust kell hívni, aki kivizsgálja a probléma okát és megoldást talál. Ha nem nő, akkor a repedés megállt, amit így már érdemes lehet kijavítani valamilyen, erre alkalmas anyaggal.

3. 1 cm vagy annál is szélesebb repedés: Baj van!

Ha meglátsz egy 1 cm-es, vagy még attól is szélesebb repedést a faladon, akkor ne nagyon gondold, hogy nincs ott semmi probléma, mert igen is van! Ha esetleg még ki is látsz rajta keresztül az utcára, akkor meg aztán főleg. Ezen a szinten a ház előfordulhat, hogy életveszélyes, úgyhogy minimum hívj egy statikust, de a legjobb az, ha ki is költözöl egy időre.

B. Melyik irányú repedés miről árulkodhat?

1. Vízszintes repedés: Ritka, könnyen okozhat bajt

Vízszintes repedések viszonylag ritkán jelennek meg a házakon, de akkor komolyan kell őket venni. Könnyen utalhat arra, hogy az alapot nem helyesen készítették el, vagy azzal még nem is volt baj, de a talajvizet, vagy az esővizet nem vezették el a közeléből.

Hogy mennyire rossz a helyzet, azt egy statikus tudja eldönteni, aki javasolhatja esetenként az alap utólagos kijavítását is.

2. Függőleges repedés: Gyakran jelenik meg, nem a legjobb jel

A függőleges repedések viszonylag gyakori jelenségek és állhat a hátterében az, hogy a falak nem kapcsolódnak egymáshoz megfelelően, így amikor az egyik fele kicsit megsüllyed, a másik nem követi, hanem egy ponton elválnak egymástól.

Ilyenkor a falak megépítésével is lehet probléma, de okozhatja az utcában megnövekedett forgalom is. Lehet, hogy a repedés egy egyszeri mozgás eredménye és nem veszélyes, de az sincs kizárva, hogy a probléma nagyon komoly.

3. Átlós repedés: süllyedhet az alap

Ezek a fajta repedések általában az ajtók és ablakok sarkainál jelennek meg és a plafon, illetve a padló irányába terjednek. Ezek sem biztos, hogy nagy bajt jelentenek, de az alapsüllyedésnek is lehetnek ilyen következményei, így a szélesebb repedéseket nem szabad félvállról venni!

Persze nem lehet egyértelműen kijelenti, hogy ha erre meg erre áll a repedés, akkor ez meg ez a baj, de egy dolog biztos. Ha a megnyílt rész nem nevezhető hajszálrepedésnek, inkább kérd ki egy hozzáértő személy tanácsát, ha pedig több cm széles, gyanakodj valami nagyon súlyos problémára.

Mi lehet a kiváltóoka a falak megrepedésének?

1. Nem megfelelő állapotú talajon áll a ház

Ha a kivitelező az alapozás előtt nem tömörítette a talajt a helyi viszonyoknak megfelelően, akkor majd a ház maga megteszi. De ez nem a legjobb dolog, ugyanis nem egy az egyben fog süllyedni – a ház alatt változhat a talaj minősége, tömörsége és maga a ház súlya is eltérő egyes részeken - hanem itt-ott módon, ez pedig elkerülhetetlenül feszültséget fog okozni az alaptestben és a falakban is.

Az ebből adódó repedések nem biztos, hogy nagy bajt fognak okozni, hiszen a ház süllyedése egyszer megáll, de túl nagymértékű változásnál veszélybe kerülhet a ház épsége.

2. Víz kerül az alaphoz, ami ezért megsüllyed

Víz kerülhet gyorsan és lassan is az alap közelébe, adódhat egy hatalmas csőtörésből, vagy a csapadék és a talajvíz állandó beszivárgásából, de bárhogy is, egyik sem előnyös.

Az eső-és talajvíz lassan fellazítja az alap alatti talajt, ami ezért veszít teherbíró képességéből, így a ház idővel elkezd belenyomódni a földbe. Ez a lassú és kevésbé veszélyes folyamat, hiszen nem fog egyik napról a másikra összeomlani tőle a ház. A vízcsőtörés már egy másik eset, hiszen ott a nagy nyomással kiáramló víz gyakorlatilag üreget vájhat az alap alá, ami ebbe „beleesik”. Ettől akár a fal egy része le is omolhat.

Nem véletlen, hogy az alap közeléből minden nedvességet célszerű elvezetni.

3. Közeli építkezések, hirtelen megnövekedett forgalom

Ha a szomszédod elkezd építkezni és folyamatosan nehéz munkagépek haladnak el az ablakod alatt, vagy éppen előtted megy el egy nagy forgalmú út, akkor ennek lehet olyan következménye, hogy a talaj szemcséi kissé átrendeződnek. Ez süllyedéshez, ezáltal fal repedéshez vezethet.

4. Födém problémák, födém mozgás

Egy rosszul kivitelezett tetőszerkezet és födém is okozhat repedéseket a falon. Előfordulhat (ezt régi épületek, templomok felújítása után gyakran látni) hogy a falak teherbírása nem elég a tető súlyához képest, ami így elkezdi kifelé feszíteni a falakat. Ez idővel komoly problémát okozhat, van, ahol az oszlopokat hatalmas kapcsokkal kellett összefogni, hogy ne sérüljenek.

Akkor is jelenhet meg repedés – bár ekkor a plafonon magán – ha például egy emeletes ház alsó szintjén kiütnek egy válaszfalat. Ilyenkor az éppen felette lévő válaszfal súlya alatt az immár alulról kitámasztatlan mennyezet bizonyos mértékig lehajlik, a plafon pedig megreped.

Összességében elmondható, hogy a falak repedésének legtöbb esetben építési hiba az oka és csak nagyon ritkán külső hatások. Hogy mikor kell statikust hívni és melyik az a repedés, ami mellett még nyugodtan alhatsz? Nagyon vékony, nem szélesedő és nem terjedő repedéseknél valószínűleg nincs komoly baj, széles, szélesedő és terjedő nyílásoknál – legyen az bármilyen irányú – kell a statikus véleménye!