Ablak szigetelés házilag: alacsonyabb fűtésszámla, melegebb otthon

Általában november-december környékén kezdünk el sokkot kapni a fűtésszámlától, hiszen ilyenkor azért már fel kell tekerni azt a konvektort, ha nem akarunk fagyoskodni. Amíg nem nézik meg közelebbről az ablakokat, sokan nem is gondolnák, mennyi meleg távozhat a rossz érintkezések miatt, arról nem is beszélve, hogy ez mennyi felesleges kiadást termel.

Egy rossz ablak télen nagy ellenség, a jó ablak szigetelés viszont a legjobb barátoddá válhat! Nézzük meg, hogyan lehet egyszerűen, házilag javítani az ablakok állapoton, az ablak szigetelésén, ezzel együtt pedig kellemesebbé tenni a számlákat is. Tarts velünk!

Ablak szigetelés házilag: mennyire lehet hatásos?

Mielőtt belekezd az ember egy munkába, általában szeretné tudni, mennyire éri az meg. Van értelme rászánni az időt? Érdemes pénzt költeni rá – még ha keveset is? Ha ablak szigetelésről van szó, akkor a válasz egy egyértelmű IGEN.

Megtörtént eset: Egy 45 m2-es, régi építésű, hőszigetelés nélküli tégla lakás decemberi-januári fűtésszámlája nagyjából 27-28 000 Ft körül alakult 3 egymást követő évben. 2 konvektorral, egyrétegű, repedt (konkrétan lyukas) ablakkal, rosszul záródó ajtóval.

Ősszel P profil szigetelőcsíkkal meg lettek csinálva az ablakok és a bejárati ajtó. A téli fűtésszámla abban az évben már nem ment 25 000 Ft felé. A szigetelésre fordított összeg tehát gyakorlatilag egy hónap alatt megtérült.

Hogyan lehet házilag ablakot szigetelni?

1. Találd meg a réseket!

Mielőtt még bármilyen anyagot megvennél, vagy bármit elkezdenél csinálni, először nézd meg, hová kellene egy kis extra szigetelés. Ezt sokszor ránézésre is meg lehet mondani, de ha nem, szeles időben az ablak kereteinél húzd végig a kezed. A nagyobb réseket így könnyen kiszúrhatod!

Ha még biztosabbra akarsz menni, akkor gyújts gyertyát, vagy csak fogj egy gyújtót és csináld azzal ugyanezt. Ha valahol beszivárog a hideg, a láng meg fog mozdulni.

2. Válassz szigetelő anyagot!

Amikor házilag, saját kezűleg készül az ablakszigetelés, akkor leggyakrabban valamilyen öntapadós tömítőszalagra esik a választás. Nem véletlenül! Ezeket nagyon könnyen és gyorsan fel lehet rakni, az erősebb fajták pedig akár 6-8 évet is kibírnak! Egyáltalán nem drágák, pár ezer forinttól többe még sok ablak esetén sem fog kerülni.

A legjobbak és legtartósabbak a gumiból készült szalagok, de a keményebb habszalagok sem rosszak. A nagyon puha, nagyon könnyen összenyomható, szivacsos szalagok hamar összepréselődnek és egy idő után nem képesek kitölteni a réseket, így azok nem a legelőnyösebbek.

Ezekből a szalagokból az E, P és a D profil a legismertebb. Melyik mire való?

• E-profil: Kicsi, 1-4 mm-es résekig alkalmazható.
• P-profil: Közepes nagyságú, 2-5 mm-es résekhez ideális.
• D-profil: Nagyobb, 3-7 mm nagyságú rések tömítésére alkalmas.

3. Alaposan tisztítsd meg a felületet!

Bármilyen anyagot is választasz, ez elengedhetetlen lesz. A legtöbb cikkünkben erről a fázisról olvashatsz, és nem véletlenül, hiszen minden munkához kell egy jó alap!

Először is fogj egy nedves szivacsot, vagy rongyot és töröld át a felületet. Ha makacsabb szennyeződés van rajta, akkor használj zsíroldót, vagy valamilyen alkoholos anyagot. Amikor az egész tiszta, portalan és száraz, csak akkor kezdhetsz el dolgozni.

4. Válaszd szét a párhuzamosan futó elemeket!

Ezek az elemek általában tekercsben kaphatók, és a csík szétszedhető 2-3 szalagra. Ezeket válaszd szét, vagy szakítsd le először csak az egyiket, hogy egyszerűbb legyen!

5. Mérd ki, hogy egyszerre mennyire lesz szükséged és vágd le!

Fogj egy mérőszalagot és mérd ki azt a részt, amire első körben fel  akarod tenni a szalagot. Ez azért jó, mert nem egy – esetleg – 2-3 méteres csíkkal kell szórakoznod, amit meg sem tudsz rendesen fogni, hanem egy kisebb, kezelhetőbb darabbal.

6. Húzd le a tömítőszalag hátoldalán lévő papírt/fóliát! (de ne az egészet)

A tömítőszalag hátulja öntapadós, ezt a részt pedig minden esetben védi valami: egy papírcsík, vagy valamilyen fólia. Nem célszerű egyben lehúzni az egészet, mivel abból csak az lesz, hogy felrakás közben ide tapad, oda tapad, összeragad saját magával, Te meg – finoman szólva – kissé ideges leszel. Próbáld meg úgy csinálni, hogy kisebb részenként húzod le a védőréteget, szépen rányomkodod a felületre, majd megint egy kis részt lehúzol.

Fontos, hogy ragasztás közben magát a szalagot ne nyújtsd meg, lehetőleg semennyire. Amikor elengeded, elkezd majd visszaugrani eredeti állapotába, ami miatt sokkal hamarabb fel fog válni a tömítés, mint kellene neki.

Pontosan hová kell tenni az öntapadós ablakszigetelő elemeket?

Oké, oké, hogy húzd le a védőpapírt, na de pontosan hová kell ezek után tenni a szalagot? Nos, oda, ahol a keret találkozik (illetve jelen esetben eddig nem találkozott) a bezárt állapotban lévő ablak nem üvegezett részével. Lehet, hogy nem kell az ablak minden oldalára szigetelés, csak az egyikre, vagy kettőre: Ilyenkor semmiképpen ne tegyél a többire is, mivel akkor valószínűleg nem fogod tudni bezárni az ablakot.

Egyébként bármilyen szalagot is vásárolsz, valószínűleg rajzzal is szemléltetni fogják, hová kell tenni a tömítést, úgyhogy ezen nem kell aggódni!

Maga a munka egy ablak esetében nem tart tovább 20 percnél és nem kerül többe pár száz forintnál, ennek ellenére hihetetlenül hasznos tud lenni. Próbáld ki, veszíteni nem fogsz vele!

Ha viszont inkább kicserélnéd már azokat a régi ablakokat, válassz minőségi nyílászáróink közül bátran!