Aljzatkiegyenlítés útmutató: módszerek, anyagok, árak

Az aljzatkiegyenlítés egy olyan munkafázis, amire rengeteg építkezés és felújítás során szükség van. Éppen ezért érdemes kicsit többet tudni a témáról, például azt, miért olyan fontos, milyen előnyei vannak, milyen anyagokat érdemes használni, illetve ezek mennyibe kerülnek. Rengeteg kérdésre választ kaphatsz, úgyhogy megéri folytatnod az olvasást!

Mit jelent az aljzatkiegyenlítés?

Az aljzatkiegyenlítés az a folyamat, amivel helyre lehet állítani a régi, egyenetlen, felpattogzott padlózatot, megfelelő réteget lehet képezni az új burkolat számára, vagy meg lehet emelni a padlószintet. Ezekehez a feladatokhoz különböző állagú habarcsokat lehet használni, többféle rétegvastagságban, többféle technológiával. A habarcs a meglévő rétegre kerül – bizonyos esetekben a burkolat felbontása vagy alapozás után – majd a kötési idő kivárását követően erre kerül az új padlófesték, burkolat. Aljzatkiegyenlítőt mindig vízszintes felületen, padlón használunk.

Milyen módszerekkel lehet elkészíteni?

Az aljzatkiegyenlítés típusait leginkább a felhasznált anyagok alapján lehet elkülöníteni:

1. Önterülő aljzatkiegyenlítő használata

Az önterülő aljzatkiegyenlítő egy viszonylag híg, jól folyó termék, amit így kifejezetten könnyű egyenletes rétegvastagságban elteríteni. Gyorsan lehet vele dolgozni és csökkenti a hibázás lehetőségét, de természetesen itt is foglalkozni kell az ideális felület kialakításával, például tüskés henger alkalmazásával.

2. Nem önterülő aljzatkiegyenlítő használata

A nem önterülő aljzatkiegyenlítők sűrűbb állagúak, valamivel nehezebb őket tökéletesen eldolgozni, de az anyag nem folyik el olyan könnyen, ez pedig sok esetben hasznos lehet. Könnyebb vele például a lejtésképzés, ami teraszok, erkélyek esetében fontos, hiszen a vízelvezetés lényeges szempont.

3. Szálerősített aljzatkiegyenlítő használata

Szálerősített aljzatkiegyenlítőből önterülő és hagyományos típus is létezik, lényege pedig az, hogy ellenállóbb, mint a nem szálerősített termékek. Jobban viseli például a padlófűtéssel járó terhelést, vagy a görgősszékes használatot, így irodákba, csarnokokba is tökéletes lehet.

Milyen az elrontott aljzatkiegyenlítés? Hogyan kerülhetők el a tipikus hibák?

Természetesen az aljzatkiegyenlítést is el lehet rontani, több ponton is véthet az ember olyan hibát, ami befolyásolni fogja a végeredményt. Nézzük meg ezeket!

1. A rossz anyagválasztás miatt nem tartós

Az aljzatkiegyenlítő kiválasztása előtt érdemes átgondolni, milyen területre, milyen típusú terhelés mellé van rá szükséged. Kültérre például ne használj kizárólag beltérre alkalmas habarcsot, nagy forgalmú területekre pedig olyan kiegyenlítőt szerezz, ami képes ennek ellenállni. A rossz anyagválasztás ahhoz vezethet, hogy a felület hamar károsodik, a felette lévő burkolattal együtt.

2. A rétegvastagság helytelen meghatározása is vezet problémákhoz

A túl vékony és a túl vastag réteg is okozhat problémákat, ezért fontos az ideális érték meghatározására törekedni. Ha túl vékony lesz a kiegyenlítő réteg, akkor előfordulhat, hogy nem javít ki minden egyenetlenséget vagy nem lesz elég erős, ellenkező esetben pedig többek között az ajtók nyitása lehet nehezített. Erről a témáról érdemes szakértővel konzultálnod, úgy a legegyszerűbb elkerülni a nehezen kijavítható tévedéseket.

3. A hiányzó- vagy helytelen felületelőkészítés miatt kerül veszélybe az aljzatkiegyenlítés

Az alapnak minden esetben tisztának, száraznak és málló részektől mentesnek kell lennie, bizonyos helyzetekben pedig aljzatkiegyenlítőt is használni kell. Ezek hiányában előfordulhat, hogy az aljzatkiegyenlítő nem tapad meg rendesen a felületen.

4. Az anyag bekeverése nem ideális

Az aljzatkiegyenlítő termékek általában por állagúak és zsákos kiszerelésben kaphatók, melyekhez megfelelő mennyiségű vizet kell adagolni. Ha túl kevés, vagy túl sok folyadékot használsz, az ronthatja a habarcs minőségét, úgyhogy mindig tartsd be a használati utasításban szereplő iránymutatásokat.

5. Az egyenetlen elterítés miatt hepehupás, göröngyös lesz

Az aljzatkiegyenlítés egyik nagy kihívása az anyag hibátlan elterítése, hogy az elkészült felület sima és sík legyen. Ehhez azonban tapasztalatra, ügyességre és megfelelő szerszámokra is szükséged lehet, úgyhogy ha nem vagy biztos magadban, inkább kérd szakember segítségét.

6. Az utólagos munkák és az utókezelés kihagyása miatt romlik a minőség

Az aljzatkiegyenlítővel elterítés után is foglalkozni kell, például át kell görgetni tüskés hengerrel, hogy távozzanak belőle a légbuborékok. A friss felületet ezen kívül védeni kell az esőtől, a széltől és az erős napsugárzástól, hogy a kötés ideális mértékű legyen.

Milyen anyagok szükségesek az aljzatkiegyenlítéshez?

Ha konkrét termékekre vagy kíváncsi, most mutatunk pár anyagot, ami tökéletes lehet a célra.

1. Mapei Novoplan Maxi

A Mapei Novoplan Maxi egy olyan önterülő aljzatkiegyenlítő, amit kifejezetten beltéri munkákhoz ajánlunk, kültérre nem alkalmas. Nagyon jól viseli a magas hőmérséklet okozta terhelést, ezért padlófűtési rendszerek beágyazására és fedésére lehet igazán hasznos. 3-40 mm rétegvastagságban használható, ami meglehetősen széles skála a kiegyenlítőanyagok világában.

2. Mapei Ultraplan ECO

Ez az aljzatkiegyenlítő is egy önterülő, beltéren használható anyag, ezt ugyanakkor 1-10 mm vastagságban lehet alkalmazni. Ellenáll még a kifejezetten magas terhelésnek és forgalomnak is, különösen ajánlott olyan épületekbe, ahol görgősszékeket használnak. Különlegessége még, hogy meglévő műkő, kerámia és természetes kő burkolatok simítására is alkalmas, ha bontás nélküli burkolat cserét szeretnél.

3. Mapei Ultraplan ECO 20

Az Ultraplan ECO 20 az Ultraplan ECO továbbfejlesztett változata. Ez is beltérben használható, 1-10 mm vastagságban, de ezt a típust már kórházakban, bevásárlóközpontokban, színházakban és iskolákban is bátran alkalmazhatod, ugyanis ellenállnak a magas szintű igénybevételnek.

4. Mapei Planitop Fast 330

Ez a termék egy kül- és beltéren is használható anyag, amit 3-30 mm vastagságban lehet alkalmazni, de fontos tudni, hogy nem önterülő. Ennek persze megvannak a hátrányai, de az előnyei is, hiszen falak javítására is ideális lehet.

5. Mapei Planex HR Maxi

Ha egy olyan kül- és beltéren is használható aljzatkiegyenlítőt keresel, ami rendelkezik az önterülő habarcsok előnyös tulajdonságaival, akkor ez a termék lesz számodra az ideális. 2-20 mm között alkalmazható, új- és meglévő padlók kiegyenlítésére, meglévő burkolatok bontás nélküli felújításra. Szabadon hagyott padlók is készíthetők ebből az anyagból.

Milyen eszközökre lesz szükség hozzá?

• Keverőedény: Egy elég nagy és erős edény, amiben a kiegyenlítő anyagot vízzel össze tudod keverni.
• Keverőszárral ellátott fúrógép vagy keverőgép: Ez elengedhetetlen a csomómentes és homogén keverék elkészítéséhez, ami nagyon fontos a tökéletes munkához.
• Simító vagy glettvas: A frissen felhordott anyag egyenletes elterítéséhez és simításához szükség lehet erre, önterülő típusoknál is.
• Tüskés henger: A szerkezetet meggyengítő légbuborékok eltávolításához és a jobb terülés elősegítéséhez.
• Mérőszalag vagy vonalzó: A felület méretének leméréséhez és a szükséges anyagmennyiség becsléséhez.
• Vízmérték vagy lézeres szintező: Az aljzat egyenetlenségeinek felméréséhez és a kívánt szint beállításához.
• Tisztítóeszközök (pl. vödör, szivacs, rongy): Az alap előkészítéséhez és a szerszámok megtisztításához.

Mire kell figyelni az aljzatkiegyenlítő összekeverése során?

• A gyártó utasításainak pontos betartása: Ez a legfontosabb! Minden aljzatkiegyenlítő terméknek sajátos keverési aránya és módja van, amit a csomagoláson találsz. Ne térj el ettől, mert az befolyásolhatja az anyag konzisztenciáját, terülését, kötési idejét és végső szilárdságát.
• A megfelelő vízmennyiség: A túl sok víz hígítja az anyagot, csökkentheti a szilárdságát, a túl kevés víz pedig sűrű, nehezen kezelhető keveréket eredményezhet, ami nem terül el megfelelően.
• A keverési arány: Általában a csomagoláson megadott arány a por és a víz tömegére vagy térfogatára vonatkozik. Tartsd ezt pontosan! Kis mennyiségek keverésekor is ügyelj az arányokra.
• A keverési idő és mód: A legtöbb aljzatkiegyenlítőt lassan járó keverővel (pl. fúrógépbe fogott keverőszárral vagy speciális keverőgéppel) kell keverni csomómentesre. A keverési idő általában néhány perc.
• A homogén keverék elérése: Addig keverd az anyagot, amíg teljesen homogén, csomómentes masszát nem kapsz. A csomók egyenetlenségeket okozhatnak a felületen.
• A környezeti hőmérséklet: A túl magas vagy túl alacsony hőmérséklet befolyásolhatja a kötési időt és a végső szilárdságot. Ideális esetben a munkaterület hőmérséklete 15-25 °C között legyen.

Mennyibe fog kerülni összesen az aljzatkiegyenlítés folyamata?

Az aljzatkiegyenlítés ára az anyagköltségből és a munkadíjból tevődik össze, ezeket pedig rengeteg tényező befolyásolja. Ha nem hívsz szakembert, akkor a munkadíjat meg is spórolhatod, így marad a zsákonként 6000 Ft-tól induló habarcs ára és a szerszámok költsége.

Ha kivitelezőt kérsz fel, akkor a projekt végösszege jó eséllyel megduplázódik, mivel a munkadíj négyzetméterenként 1300-5000 Ft is lehet. Pontos számokat csak a területre jellemző adatok ismeretében lehet mondani.

Reméljük, hasznos információkat tudtál meg ebből a cikkből, de ha lenne még kérdésed, írj nekünk bátran!