Fuga kalkulátor: hogyan számítható ki, hogy mennyi fugázóanyag kell?

A burkolás nem csupán a szép csempék válogatásáról és a velük való munkáról szól, hanem bizony az anyagszükséglet kiszámolására is hangsúlyt kell fektetni. Ebben a cikkben meg fogjuk nézni, miért hasznos egy fuga kalkulátor, hogyan számíthatod ki a szükséges fugázóanyag mennyiségét, és milyen hibákat nem érdemes elkövetned a kalkuláció során.

Tarts velünk!

Mire jó egy fuga kalkulátor, és mikor érdemes használni?

A fuga kalkulátor előnye, hogy ki lehet vele számolni – megközelítőleg pontosan – a szükséges anyagmennyiséget. Ezzel el lehet kerülni azt, hogy a fugázó a legrosszabb pillanatban fogyjon el, de azt is, hogy feleslegesen sokat vásárolj belőle.

Ha nem hívsz a fugázáshoz szakembert, de neked még nincs sok tapasztalatod ezen a téren, akkor mindenképp érdemes elvégezni ezeket a számításokat.

Milyen adatokra van szükség a fugázóanyag kiszámításához?

Mielőtt hozzálátsz a számolgatáshoz, bizony mérőszalagot kell ragadnod, ugyanis szükség lesz pár adatra. Minden értékre milliméterben lesz szükséged.

• A burkolólap hossza. Mérd meg 1 db burkolólap hosszabbik oldal.
• A burkolólap szélessége, szintén 1 db esetében.
• A burkolólap vastagsága.
• A kívánt fugaszélesség.
• A fugázóanyag átlagos sűrűsége. (Ezt a választott anyag műszaki adatlapján találod, esetleg „keverék térfogatsűrűsége” néven. Gyakran kg/m3-ben van megadva, és láthatsz 1,900-as számot is akár. Ilyenkor a képletbe 1,9-et kell behelyettesíteni. Ha nem találod az értéket, használd az 1,6-os átlagot.)

Mi a fugamennyiség kiszámításának képlete?

A korábban felvázolt értékeket már csak be kell helyettesíteni egy képletbe, hogy megkapd a szükséges fugázóanyag mennyiséget.

1. Mit jelent képlet a gyakorlatban?

Először adjunk betűket a komponenseknek.

A: A burkolólap hossza.

B: A burkolólap szélessége.

C: A burkolólap vastagsága.

D: Fugaszélesség.

E: Fugázóanyag sűrűsége.

Most pedig nézzük a képletet:

(A+B/A x B) x C x D x E=kg/m2  

Nézzünk egy példát:

A: 400 mm

B: 250 mm

C: 3 mm

D: 5 mm

E: 1,8

(400+250/400 x 250) x 3 x 5 x 1,8=kg/m2

(650/100000) x 3 x 5 x 1,8=kg/m2

0,0065 x 3 x 5 x 1,8=kg/m2

0,1755=kg/m2

Ezt szorozd meg a burkolandó felület teljes m2-ben vett területével, és készen is vagy. Ha 20 m2-nyi területet burkolsz, akkor 3,51 kg anyagra lesz szükséged + 10% biztonsági ráhagyás = 3,85 kg.

2. Miért kell az eredményt felfelé kerekíteni?

A 10% biztonsági ráhagyás nagyon fontos, ugyanis sok apró részlet változtathat a burkolathoz szükséges fugázóanyag mennyiségén. Ezen felül a keverőedényben is marad némi termék, keletkezik valamennyi veszteség. Ilyen módon biztosíthatod azt, hogy mindenképp elég legyen az anyag.

Mesterek futára tipp: milyen tényezők befolyásolják a tényleges anyagfelhasználást?

• A fugázóanyag sűrűsége, típusa.
• A burkolólapok minősége.
• A felhasználó tapasztalata, technikája.

Melyek a leggyakoribb hibák a fugázóanyag mennyiségének becslésénél?

A leggyakrabban elkövetett hiba az, hogy rosszul mérik le a csempéket és a burkolandó területet, vagy egyáltalán nem is készítenek méréseket, és csak becslésekre támaszkodnak.

Az „ennyi biztos elég lesz” típusú mondatok után gyakran az utolsó pillanatban kezdődik a fugázó utáni rohangálás.

Az is sűrűn előfordul, hogy az emberek nem számolnak ráhagyással, csupán a pontos mennyiséget rendelik meg. Ez a kivitelezés utolsó pillanataiban nagyon bosszantó lehet.

Mit érdemes megjegyezned ebből a cikkből?

A fugázóanyag mennyiségének kiszámolásához ezt a képletet kell használni:

 (A+B/A x B) x C x D x E=kg/m2  

Majd a kapott értéket meg kell szorozni a burkolandó terület m2-ben vett méretével és hozzá kell még adni 10%-ot.

A betűk a következőket jelölik:

A: A burkolólap hossza.

B: A burkolólap szélessége.

C: A burkolólap vastagsága.

D: Fugaszélesség.

E: Fugázóanyag sűrűsége.

Gyakran Ismételt Kérdések:

1. Mennyit számoljunk fugázóanyagból biztonsági tartalékként?

A biztonsági tartalék a kiszámolt mennyiség legalább 10%-a legyen. Ha ettől kicsit több, mondjuk 15%, az sem baj. Így biztosan nem fogy el az anyag az utolsó pillanatban.

2. Számít-e a csempe formája a fugázóanyag mennyiségénél?

Négyzet alakú csempéknél nem igazán számít, ott a lapok mérete a legfontosabb szempont. Ha azonban különleges, teljesen szabálytalan elemekből álló mozaikot fektetnél, akkor fontos lehet. Ilyen esetben ugyanakkor érdemesebb egy szakember segítségét kérned az anyagmennyiség kiszámolásához.

3. Ugyanannyi fugázóanyag kell padlóhoz és falhoz?

A szükséges fugázóanyag mennyisége a fuga szélességétől, a fuga mélységétől és a burkolt felület fuga-csempe arányától függ. A kapott értéket nem különösebben befolyásolja az, hogy vízszintes helyzetben áll-e a felület vagy függőlegesben.

4. Mikor nem elég az ökölszabály (0,5 kg/m²)?

A 0,5 kg/m2 egy erősen általánosító szám, ami szélesebb fugáknál és vastagabb lapoknál azonnal problémát okozhat. Nem érdemes erre hagyatkozni, egy kis számolás sokkal pontosabb eredményt hozhat.

5. Honnan lehet tudni egy csempe pontos vastagságát?

A csempe vastagságát meg kell mérni, vagy a gyártó által megadott adatokat (ha van ilyen) is figyelembe lehet venni. A csempe vastagságának méréséhez érdemes tolómérőt használni, az adja a legpontosabb eredményt.