Blog › Greslap: jelentése, lerakása, szükséges termékek hozzá
Ez a cikk arról szól, mi az a greslap, milyen előnyei vannak, mikor érdemes használni és hogyan kell szakszerűen lerakni. Ha éppen burkolás előtt állsz, és érdekel ez az érdekes, de általánosságban kuszán kifejtett téma, tarts velünk! Most minden részletet tisztázni fogunk, hogy ne maradjanak kérdéseid.
A greslapok alapanyaga hasonló, mint a hagyományos csempéké, de vannak bizonyos – nagyon is lényeges – különbségek. Ezek az eltérések pedig egy, a csempénél sokkal erősebb, kopásállóbb felületet eredményeznek.
(1).png)
A greslap alapanyaga a kaolin, ami egy magas minőségű, fehér agyag. Ezt rendkívül tiszta, finomra őrölt formában használják, amihez még kvarchomokot és földpátot adnak.
A keveréket nagyon magas nyomáson préselik, majd 1200-1400 fokra hevítik. A különleges összetevőknek, főleg a földpátnak köszönhetően így egy szinte teljesen tömör, gyakran még a természetes köveknél is erősebb lap jön létre, aminek még a vízfelvétele is alacsony.
A hagyományos csempék alapanyaga eközben gyengébb minőségű, nagyobb szemcseméretű vörös vagy fehér agyag, durvább homok és víz. A vörös agyag porózusabb, mint a fehér, a hiányzó földpát pedig csökkenti a tömörséget.
Összefoglalva mindezt elmondhatjuk, hogy a hagyományos csempe gyengébb, törékenyebb és sérülékenyebb, mint a greslap, így kültérre, padlókra vagy magasabb terhelés mellé a greslap lesz a jobb választás.
Mivel a greslap egy nagyon tömör, kemény anyag, így sok pozitív tulajdonsággal rendelkezik.
A „járólap” kifejezés önmagában nem feltétlenül utal greslapra. A járólap vastagabb, tömörebb és ellenállóbb, mint egy fali csempe, de készülhet a hagyományos csempe alapanyagaiból.
A hagyományos járólap ilyen, nincs benne földpát és leggyakrabban vörös agyagból készül, csak vastagabb és az alapanyagok arányát máshogy alakítják, mint a falra tehető burkolatoknál.
A greslap összetevői azonban mások, fehér agyagból készül földpát hozzáadásával, függetlenül a vastagságtól.
Greslap választása abban az esetben indokolt, ha járható felületet készítesz, és magas szintű terhelésre, nagymértékű gyalogos forgalomra számítasz. Közterekre, parkokba, egyéb terekre is szükséges lehet, ahol nem csak gyalogosok, hanem mondjuk rolleresek, biciklisek is közlekednek.
Falra is választható ez az anyag, de oda nem feltétlenül szükséges. Ugyanakkor szépen mutat, különleges hatása van függőleges felületen is.
Előnyei például:
A greslap nem minden esetben lesz a legjobb választás, még akkor sem, ha egyébként egy kiváló burkolat.
Általában négy típust különböztetünk meg. Ezek elérhetők vastagabb és vékonyabb formátumban, többféle méretben is színben.
Ebben az esetben a lapok felületére égetés előtt egy mintás mázréteg kerül. Ennek az az előnye, hogy így a színek és a minták kompromisszum nélkül variálhatók, szinte bármilyen stílus kialakítható vele.
Hátránya, hogy a máz sérülékenyebb, mint maga a lap, könnyebben kopik és repedezik. Ezeket az elemeket inkább beltéri viszonyok között érdemes használni.
Ezeken a lapokon nincs mázréteg, a greslap teljes keresztmetszetében színezett. Ennek előnye, hogy nem sérülékeny, nem kopik, az apróbb hibák pedig szinte meg sem látszanak rajta.
Hátránya, hogy erősen korlátozott a színválaszték, speciális minták nem alakíthatók ki vele. Természetes hatású, nagyon időtálló felületet ad kültéren is.
Ebben az esetben a lapokat az eljárás végén felpolírozzák, ami szinte tükörfényessé teszi őket. Gyönyörű padlót alkot, exkluzív megjelenéssel, ugyanakkor nagyon csúszóssá válik. Hátránya még, hogy valamivel sérülékenyebbé válik az elem, ezért főleg beltéren használják.
A lapok felületét ebben az esetben speciálisan érdesítik, hogy még inkább csúszásmentessé tegyék. Ezek az elemek nagyon hasznosak fürdőszobákban, medencék mellett, vagy éppen köztereken.
Minden jó burkolat titka az aljzat. A felületnek pormentesnek, száraznak, teherbírónak és tökéletesen síknak kell lennie (szükség esetén aljzatkiegyenlítőt kell használni). Ezt követi a mélyalapozó felhordása, amely segíti a ragasztó tapadását. Vizesblokkokban vagy kültéren elengedhetetlen a kenhető vízszigetelés és a hajlaterősítő szalagok alkalmazása is.
Mielőtt a ragasztóhoz nyúlnál, meg kell tervezni a lapok kiosztását (honnan indulsz, hova esnek a vágott darabok). A greslap extrém keménysége miatt a vágáshoz profi, gyémántszemcsés vágókorongra (vizesvágóra vagy sarokcsiszolóra) van szükség.
A greslap alacsony vízfelvétele miatt kizárólag flexibilis (S1 vagy S2 jelölésű) csemperagasztó használható. Kötelező az úgynevezett kétoldalas ragasztás (buttering-floating technika): nemcsak az aljzatra húzzuk fel a ragasztót fogazott glettvassal, hanem a lap hátoldalát is vékonyan megkenjük, hogy 100%-os legyen az üregmentes tapadás.
A megkent lapot a helyére illesztjük és gumikalapáccsal óvatosan megütögetjük. Napjainkban – különösen a nagy méretű greslapoknál – erősen ajánlott a lapszintező rendszer (ékek és klipszek) használata, ami garantálja, hogy a szomszédos lapok között ne legyen milliméternyi szintkülönbség sem.
A ragasztó teljes megkötése után (általában 24-48 óra) a fugahézagokat kitisztítjuk. Szintén flexibilis, vízlepergető fugázóanyagot használunk, amit gumis fugázóval dolgozunk be a résekbe, majd nedves szivaccsal lemossuk a felesleget. A falsarkoknál és dilatációs pontoknál szilikonos tömítőt kell alkalmazni.
A lerakás utáni első takarításnál szükség lehet savas bázisú cementfátyol-eltávolítóra, hogy a ragasztó- és fugamaradványokat eltüntessük. A mindennapi ápoláshoz viszont elég a langyos víz és a semleges pH-jú tisztítószer. Kerülni kell a viaszos, olajos ápolókat, mert azok a pórusmentes felületen csak filmet képeznek, ami vonzza a koszt.
Nagyobb felületeknél, illetve padlófűtés esetén kötelező dilatációs hézagokat hagyni a betonban és a burkolatban is, különben a hőtágulás miatt a lapok felpúposodnak. Ezt még ma is sokan kifelejtik.
A legtipikusabb hiba, ha „sima”, alap vagy beltéri ragasztót használnak greslaphoz. A burkolat azzal pár hónap alatt fel fog válni.
Tipikus hiba még a kétoldalas kenés elmaradása (vagy „pogácsákban” rakják a ragasztót), hiszen így a lap alatt levegőbuborékok maradnak. Ha ide ráesik valami, a lap azonnal eltörik.
A greslap az egyik leguniverzálisabb anyag, gyakorlatilag bárhol megállja a helyét.
Nemcsak padlóra, hanem falburkolatként is tökéletes (nappaliban, fürdőben, konyhában). Fagyállósága miatt ideális teraszokra, kerti ösvényekre, erkélyekre, medencék köré. Sőt, újabban épületek külső homlokzatának burkolására, és a nagy táblás (szupervékony) verziókat konyhai munkapultok vagy bútorok borítására is használják.
Az árak rendkívül széles skálán mozognak, a minőség, a méret, a gyártási technológia (mázas vagy anyagában színezett) és a dizájn függvényében:
Belépő kategória: Kisebb méretű, egyszerűbb mázas greslapok már 4 000 – 6 000 Ft / m² körül is kaphatók.
Középkategória: A népszerű fa-, beton- vagy márványhatású, közepes (pl. 60x60 cm) méretű lapok jellemzően 8 000 – 15 000 Ft / m² között mozognak.
Prémium és speciális: A hatalmas méretű (pl. 120x120 cm vagy 120x240 cm), a prémium olasz/spanyol dizájn burkolatok, illetve a 2-3 cm vastag kültéri greslapok ára 20 000 – 40 000 Ft / m² (vagy afölött) is lehet.
Fontos: Számolni kell azzal is, hogy a greslap (főleg a nagyméretű) lerakásának munkadíja és a flexibilis segédanyagok ára is magasabb az átlagnál!
Ha csak három dolgot jegyzel meg a greslapról, ezek legyenek azok:
A modern digitális nyomtatási technológiáknak köszönhetően bármilyen. A legnépszerűbbek a fahatású (megtévesztésig hasonlít a parkettára), betonhatású, természetes kő- és márványhatású minták, de léteznek egyszínű (fehértől a koromfeketéig), geometrikus vagy épp vintage, mintás változatok is.
Kizárólag gyémántszemcsés szerszámokkal. Egyenes vágásokhoz nagy teljesítményű, profi kézi csempevágó, illetve vizesvágó gép ajánlott. Sarokvágásokhoz, konnektorok kivágásához sarokcsiszolót (flexet) használnak folyamatos élű (nem szegmenses) gyémánttárcsával. Fúrásához szintén gyémánt körkivágó kell.
Egy hagyományos beltéri (8-10 mm vastag) greslap négyzetméterenkénti súlya kb. 20-25 kg.
A kültéri, 2 cm vastag greslapok súlya már eléri a 45-50 kg/m²-t, ami megköveteli a masszív aljzatot és a kétemberes emelést a lerakásnál.