Hol szökik ki az otthon melege?

Ha, tél akkor fűtés, és ha fűtés akkor központi szerepbe kerül a magas fűtésszámla is. De tudjuk-e, hogy hol távozik a meleg otthonunkból és mekkora mértékben?

Vizsgáljuk meg a kritikus energetikai pontokat és a fő problémákat ezzel kapcsolatban

Magyarországon a teljes energiafelhasználás közel 40%-a lakásaink fűtésére megy el. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a lakosság több mint a fele a régi 60-as - 80-as években épült családi házakban él, amelyeknek sajnos igen nagy a hőveszteségük. Mialatt egy panellakás energiaigénye 250-300 kWh/m2/év addig egy régebbi építésű családi háznak átlagban 400-500 kWh/m2/év energiát használ el.

Mit lehet tenni, hogy ezen javítani lehessen?

1. A nyílászárók cseréjénél érdemes kezdeni a felújítási munkálatokat. Itt ugyanis ha nem megfelelőek a beépített elemek, bizony 40%-ban is feleősek lehetnek a meleg távozásában lakásunkból. Ha felújítjuk, a régi ablakainkat, bejárati ajtót az lehet, hogy költséghatékonyabb, azonban érdemesebb inkább újakat beszereltetni.

2. Aztán következik a Padlásfödém. Ha nincs leszigetelve akkor a hőtávozás közel 30%-a a számlájára írható. Oldjuk meg ezt a problémát mihamarabb. Üveggyapotot és polisztirol lapokat is használhatunk, OSB lapokkal lefedve pedik továbbra is járható felületet kapunk.

3. A következő 30%-ért a pincefödém, a falazat, alap és a lábazat a felelős. Ezek közül a külső fal és a lábazati szigetelés a legdrágább a kiadások tekintetében, azonban ez idővel jócskán megtérül, arról nem is beszélve, hogy a nyári hónapokban a forróságot sem engedi be otthonunkba. Azonban hogy elérjük a maximális hatásfokot figyelnünk kell, hogy a megfelelő hőszigetelési rendszert válasszuk ki, és azt a legszakszerűbben alkalmazzuk a felületeken. Továbbá gyakori hiba szokott lenni, hogy a lábazatot már nem szigetelik, ez azonban kellemetlen úgymond ’húzó’ érzést kelt a lakásban és könnyebben elkezdhet bepenészedni is egyes helyeken, ezért érdemes, ha hőszigetelést tervezünk az egész szerkezeten elvégeznünk azt. A régebbi B30-as téglából épült házak falazatára tegyünk legalább 10-15cm vastagságú polisztirol szigetelő lapokat, mely így a hőátbocsátó értéket (U érték) akár 0,34-re is leviheti az átlagos 1,37-ről.

Gondolkozhatunk még a kazánunk felújításán is, vagy lecserélésen. A most vásárolható kondenzációs kazánok és az ahhoz tartozó új rendszer kiépítése  azonban nem egy olcsó mutatvány, azonban hatékonyságban és hatásfokban sokkal jobbak, mint elavult társaik. 

Bárhogy is dönt akár kisebb praktikákat vet be, vagy teljes ház felújításán gondolkozik, energiatakarékosság szempontjából mindegyik lépéssel javít háza hőveszteségén.