Melyik tégla a legjobb hőszigetelő képességű?

Ebben a cikkben meg fogjuk nézni, milyen a hőszigetelő tégla, illetve a hagyományos téglák szigetelőképességét is bemutatjuk. Ha szeretnéd tudni, melyik típusú falazóelem lehet a legjobb és legmegfelelőbb a céljaidnak, tarts velünk! A teljesítményről, a felhasználhatóságról és az ár-érték arányról is képet kaphatsz.
 

Melyik téglatípus nyújtja a legjobb hőszigetelést kiegészítő szigetelés nélkül?
 

Ha nem vesszük figyelembe a speciális hőszigetelő téglákat (amik általában szigetelőanyaggal vannak töltve), akkor a legjobb teljesítményre az Ytong, vagy más néven a pórusbeton képes.

A pórusbetonból is a vastagabb, 45-50 cm-es elemeket (Ytong Lambda széria) érdemes választani, mivel egy ilyen anyagból készült falat nem szükséges hőszigetelő réteggel ellátni.

Ha vékonyabb Ytong mellett döntesz, akkor sem jársz rosszul, ugyanis akár már 10 cm vastag hőszigetelés is elég lehet hozzá.

Fontos megjegyezni, hogy a szükséges hőszigetelés vastagság kiszámítását érdemes szakemberre bízni!
 

Mi a különbség a hagyományos és a hőszigetelő téglák között?
 

A hagyományos téglák (mint a tömör agyagtégla vagy a régi B30-as blokk) tömör vagy egyszerű üreges szerkezetűek, így nagy a sűrűségük és jó a hőtároló meg hangszigetelő képességük, viszont a hőt könnyen átengedik, emiatt kötelező melléjük vastag külső szigetelést építeni. Ezzel szemben a modern hőszigetelő téglák speciálisan elnyújtott labirintusos cellaszerkezettel, légbuborékokkal vagy a gyárilag üregekbe töltött szigetelőanyaggal (kőzetgyapot/EPS) érik el, hogy önmagukban is bent tartsák a meleget. A vastagabb változataik így kiegészítő külső hőszigetelő réteg nélkül is teljesítik a szigorú energiatakarékossági előírásokat.

Mit jelent a monolit téglafal, és miért energiahatékony?
 

A monolit (vagy egyhéjú) téglafal olyan homogén, egyrétegű külső falazatot jelent, amely kizárólag a megfelelő vastagságú, önmagában is kiváló hőtechnikai tulajdonságú téglákból épül fel, és nem igényel külön kiegészítő homlokzati hőszigetelő réteget.
Energiahatékonysága abban rejlik, hogy a tégla speciális belső szerkezete vagy a benne lévő szigetelőanyag közvetlenül gátolja a hőáramlást, miközben kihasználja a kerámia kiemelkedő hőtároló tömegét: a tiszta téglafal télen elnyeli és lassan sugározza vissza a belső hőt, nyáron pedig megakadályozza az épület túlmelegedését, csökkentve a fűtési és hűtési energiaigényt.
 

Milyen U-értéket érdemes elvárni egy hőszigetelő téglától?
 

Egy jó minőségű hőszigetelő téglától (külső szigetelés nélküli egyhéjú falazat esetén) U = 0,12 – 0,18 W/m K közötti értéket érdemes elvárni.
Ez jelentősen jobb, mint a jelenleg kötelező minimális hatósági előírás, és megközelíti a passzívházak szintjét.
 

Szükséges-e kiegészítő homlokzati hőszigetelés a modern hőszigetelő téglák mellé?
 

A valódi hőszigetelő téglák mellé legtöbbször már nincs szükség hőszigetelő rétegre, különösen akkor, ha a megfelelő vastagságú típust választod. Ez azt jelenti, hogy nem csupán a hőszigetelő anyagot, hanem a szigetelés teljes munkáját is megspórolod – mind időben, mind pénzben.
 

Milyen vastagságú hőszigetelő tégla ajánlott családi házhoz?
 

Családi házak esetén kiegészítő külső hőszigetelés nélküli egyhéjú falazathoz a 44 cm vagy 50 cm vastagságú hőszigetelő téglák (pl. Porotherm 44/50 Thermo vagy Klíma, illetve Ytong Lambda 45/50 cm) használata ajánlott, mivel a 38 cm-es vagy annál vékonyabb téglák önmagukban már nem, vagy csak éppen teljesítik a modern energiatakarékossági előírásokat. Bár az 50 cm-es falazat kismértékben csökkenti a hasznos belső alapterületet, hosszú távon ez a vastagság nyújtja a legbiztosabb védelmet a téli hőveszteség és a nyári felmelegedés ellen.

Tehát érdemes a minél vastagabb téglákat keresni. A régi vályogházak falai sem véletlenül olyan masszívak, amilyenek.
 

Alkalmas-e a hőszigetelő tégla önmagában passzívház építésére?
 

Igen, a legmodernebb, integrált hőszigeteléssel ellátott téglák (mint például a kőzetgyapottal feltöltött 50 cm-es Porotherm Thermo) önmagukban is alkalmasak a passzívházak szigorú falazati követelményeinek elérésére, mivel vakolva akár 0,12 W/m2K-es hőátbocsátási tényezőt is biztosítanak, ami bőven teljesíti a passzívház-falakra előírt minimum 0,15 W/m2K-es elvárást.

Ugyanakkor a gyakorlatban a kizárólag téglából épített passzívház rendkívül magas precizitást igényel a kivitelezőtől. A minősítés elnyeréséhez nem elég a jó tégla, a csatlakozási pontoknál (alapozás, áthidalók, nyílászárók) keletkező hőhidak tökéletes megszüntetése és a szigorú légtömörségi teszt teljesítése elengedhetetlen, emiatt sok építész mégis inkább a hagyományosabb szerkezet + vastag külső szigetelés kombinációját részesíti előnyben passzívházaknál. 
 

Milyen élettartama és teherbírása van a hőszigetelő téglafalnak?
 

A hőszigetelő téglából készült falak élettartama és teherbírása miatt nem kell aggódni. 80-100 évet is gond nélkül kibírnak, és 2-3 szintes családi házak is gond nélkül építhetők vele.
A szerkezetül általában valamivel gyengébb, mint a hagyományos tégláké, de ez nem éri el azt a szintet, ami aggodalomra adna okot.
 

Melyik gyártók kínálnak megbízható hőszigetelő téglát Magyarországon?
 

• Wienerberger (Porotherm): A hazai piacvezető gyártó. A szigetelés nélküli egyhéjú falazatokhoz a sűrű cellás Porotherm Klíma / X-Therm termékcsaládot, valamint a gyárilag kőzetgyapottal feltöltött, legmagasabb hőszigetelési kategóriájú Porotherm Thermo téglákat kínálja (44 cm és 50 cm vastagságban).
• Leier: A régió másik meghatározó építőanyag-gyártója. A vékonyágyazatú csiszolt téglái közül a Leier Plan / Pro sorozat klímatéglái, valamint a kőzetgyapottal integrált Leier ISO és ISO-Plan téglák jelentenek közvetlen alternatívát a prémium hőszigetelő kategóriában.
• Xella (Ytong): Bár nem agyagkerámia, hanem pórusbeton (gázbeton), a cég Ytong Lambda termékcsaládja (37,5 cm, 45 cm és 50 cm vastagságban) a magyar piacon az egyik legrégebbi és legmegbízhatóbb kiegészítő szigetelés nélküli falazati megoldás. 
  

Gyakran Ismételt Kérdések
 

1. Mit nevezünk hőszigetelő téglának?
 

A hőszigetelő tégla olyan elem, ami elegendő hőszigetelő képességgel rendelkezik ahhoz, hogy ne legyen szükség hőszigetelő rendszer kialakítására hozzá. Gyakran üreges vagy hőszigetelő anyaggal töltött.
 

2. Hogyan működik a hőszigetelő tégla?
 

A hőszigetelő tégla a hőáramlást a benne megrekedt levegő vagy az integrált hőszigetelő anyag segítségével akadályozza meg. A feltöltés nélküli klímatéglákban a belső kerámiabordák egy rendkívül elnyújtott, labirintusszerű cellaszerkezetet alkotnak, így a beltéri meleg levegőnek sokkal hosszabb utat kellene megtennie a külső oldalig, miközben a nyugalomban lévő levegőkamrák szigetelik a falat. A prémium hőszigetelő tégláknál (thermo téglák) ezt a hatást fokozzák azzal, hogy a gyárban a tégla belső üregeit kiváló hőszigetelő képességű kőzetgyapottal vagy polisztirol (EPS) habbal töltik ki, a pórusbeton Ytong pedig az anyagában lévő milliónyi mikroszkopikus légbuborékkal éri el ugyanezt a védelmet, meggátolva a hő kijutását.
 

3.  Hogyan alakul a hőszigetelő tégla ára négyzetméterenként a hagyományos téglához képest?
 

A hőszigetelő téglák önálló négyzetméterára lényegesen magasabb a hagyományos téglákénál: míg egy alapvető, 30 cm-es hagyományos vázkerámia tégla anyagköltsége bruttó 12 000–15 000 Ft/m² körül mozog, addig a szigetelés nélküli egyhéjú falazathoz ajánlott hőszigetelő téglák (pl. 44–50 cm-es Klíma, Thermo vagy Ytong Lambda) ára bruttó 28 000 – 45 000 Ft/m² is lehet. Ugyanakkor a teljes falazati rendszert vizsgálva ez a különbség jelentősen lecsökken vagy kiegyenlítődik, hiszen a hőszigetelő tégla esetében teljesen elmarad a külső homlokzati szigetelőanyag, a dűbelek és ragasztók anyagköltsége, valamint a külső szigetelés drága munkadíja is.