Blog › Járda betonozás: Hibák, amiket SOHA ne kövess el!
A napos, meleg idők megérkeztével sokan gondolnak arra, hogy itt lenne az ideje egy új járdát készíteni a kertbe. Ez eddig rendben is van, csakhogy járda betonozás közben el lehet követni pár olyan jellegű hibát, aminek az eredménye egy rossz minőségű, csúnya, hamar tönkre menő betonlap lesz. Vagy rosszabb.
Nézzük meg, milyen ballépéseket kell feltétlenül elkerülnöd, ha profi végeredményre vágysz!
Igen gyakori hiba, úgyhogy ezt nem hagyhatjuk ki a sorból! Amikor járdát szeretnél betonozni, először is gondold végig, milyen funkciója lesz és milyen terhelésnek kell ellenállnia, ugyanis ettől függ a kiemelendő föld mennyisége és a járda végső vastagsága.
Ha csak ti fogtok rajta sétálgatni, akkor közel sem kell olyan vastag betonlap, mintha esetleg autóval is felhajtanál rá. Ha ezzel nem foglalkozol, csak random kitalálsz egy értéket, akkor vagy anyagot pazarolsz, vagy túl gyenge járdát készítesz, ami így hamar szétreped. Végeredményben mind a két eset a pénztárcád rovására megy.
Ajánlott értékek:
A dilatáció ebben az esetben azt jelenti, hogy nagyjából 1,5 – 2 méterenként zsaluzó deszkákkal választod részekre a készülő járdafelületet, tehát nem betonozod ki egy az egyben az akár több tíz méter hosszú sávot. Erre azért van szükség, mert a betonlapok így sérülés nélkül is átvészelhetik a hőmérséklet változásaiból fakadó mozgásokat. Ha nem foglalkozol dilatációk kialakításával, akkor nagyon valószínű, hogy már 1-2 év után csak a szétrepedezett, csúnya, tönkre ment járda vár majd.
Ha többet szeretnél tudni arról, mi is az a dilatáció, olvasd el témába vágó cikkünket is!
Dilatáció: Mit jelent és miért annyira fontos?
Általánosan elmondható, hogy a járda nem lehet tökéletesen vízszintes, hanem kell lennie egy körülbelül 1,5 %-os lejtésnek benne. Ez azért fontos, hogy a víz ne állhasson meg rajta, hiszen az árt a betonnak, télen pedig – lefagyva – veszélyes is.
Lejtés tehát kell, de nem mindegy, milyen irányba. Fontos, hogy az épületektől mindig elvezesd vele a vizet, ne pedig a falak felé lejtsen a járda, ugyanis az már komoly problémákat okozhat. Átáztathatod a falat, tönkre teheted a vakolatot, rosszabb esetben pedig meggyengítheted házad alapját is. Ez persze nem pár hét alatt következne be, de idővel súlyos és költséges helyzeteket idézhetnél elő, melyekre egyáltalán nem is számítanál.
Pedig Te csak egy járdára vágytál.
Sima tömörített földre is önthetnéd a betont, de annak hosszabb távon nem lesz jó vége. Az eső könnyedén kimossa járdád alól a földet, a betonlap pedig nem elég rugalmas ahhoz, hogy ezt törés nélkül elviselje. A talaj nedvessége sóderágy nélkül ráadásul beszivárog a betonba, ahol télen megfagy, ezzel pedig még inkább növeli a szétrepedés kockázatát.
A járda betonozás legfontosabb része egyértelműen a beton kiöntése, amit közel sem mindegy, milyen időben csinálsz. +5 fok alatt és a legdurvább, 35 fokos nyári kánikulában sem a legjobb ötlet hozzá kezdeni, ahogy az eső, az intenzív napsütés és az erős szél sem kedvező, ugyanis ezek mind befolyásolják a kötést – ezzel pedig az elkészült járda minőségét is. Ha nem a megfelelő időben betonozol, akkor a végeredmény se tartós, se szép nem lesz.
Járda betonozáshoz használhatsz szárazbetont is!
A munkád nem ér véget azzal, hogy kiöntötted a betont. Az elkészült felületet ezek után pár napig mindenképp védened kell az erős széltől és a közvetlen, intenzív napsugárzástól, másfél-két hétig pedig fontos a rendszeres locsolás is. Ez nem azt jelenti, hogy el kell áztatni a betont, egyszerűen csak érdemes mindig enyhén nedvesen tartani.
A beton végső minőségének szempontjából a kötés ideje nagyon fontos: ebben az időszakban dől el, mennyire lesz tartós a nagy gonddal kialakított járdád.
Ha ezeket a hibákat nem követed el, akkor már jó úton haladsz és nagy rá az esély, hogy szép, tartós és kényelmes járdád lesz! Persze az is lehet, hogy a baj már megtörtént, és a károsodott járdádat szeretnéd felújítani. Ha így van, olvasd el ezt a cikket is:
Járda felújítás házilag: Hogyan javítsd ki, ami télen felfagyott?