Blog › Járda sózás: Miért és hogyan károsítja a betont?
Télen az utakat, járdákat természetesen meg kell szabadítani a jégtől valahogy, hiszen az nagyon balesetveszélyes, erre a célra viszont sokáig az egyszerű sót tartották a legjobb megoldásnak. Ugyan ma már sokan tudják, hogy a sószórás nem a legjobb ötlet, mégis alkalmazzák, hiszen nem látják át pontosan, milyen következményekkel is járhat. Most megtudhatod, valójában mit csinál a só a jeges járdán és hogyan teszi tönkre rövid időn belül a betont.
Tarts velünk, hogy a járdáid megússzák a jégkárt!
Ahhoz, hogy megértsd, miért nem jó egyszerű sót szórni a járdára, fontos látnod a folyamatot is, amit a só maga előidéz. Amikor a só vízzel lép kapcsolatba, elkezd feloldódni, ez pedig exoterm folyamat, vagyis hőt gerjeszt, miközben a környezetéből pont, hogy elvonja a hőenergiát. Ha a járdára szórod a sót, akkor az a beton felső rétegét hirtelen kihűti, de a sós olvadék melegebb lesz így nem fagy meg. Az ilyen módon kialakult, sós latyak akár -10 fokos hidegben is folyékony maradhat. Egyszerű és nagyszerű.
Ahogy az imént már írtuk, az olvadás folyamata elvonja a hőt a beton felső rétegéből. Alatta azonban minden változatlan marad, tehát adott lesz egy hirtelen lehűlt felső réteg és egy jóval melegebb aljzat. Mivel a beton térfogata a hőmérséklettel együtt változik, így a két réteg eltérő mértékben tágul majd. Ennek a tágulásnak az lesz a következménye, hogy a két réteg határánál a feszültség egyszerűen megtöri a betont és a felső rész lemállik.
Egyértelmű, hogy ez azt is jelenti, hogy a járdát tavasszal fel kell majd újítani. Amennyiben szerencsénk van, akkor az így keletkezett hibák betonjavító habarcs segítségével javíthatók. Ha a téli felfagyás utáni járdafelújítás lépéseiről szeretnél többet tudni, olvasd el ebben a témában készült bejegyzésünket!
És nem is egy, hanem kétféle módon. Ott van először is az a probléma, hogy a só által megolvasztott jég beszivárog a beton kapillárisaiba, ahol egy nagyobb hidegben megfagyhat. A víz térfogata fagyáskor megnő, ez pedig szétfeszíti a betont, ami a felszínen repedés formájában köszön vissza.
„De ha nincs olyan hideg, hogy a sós víz megfagyjon, akkor ezzel nem lesz baj!” – gondolhatnád, pedig sajnos de. A kapillárisokba szivárgó víz – ha nem megfagy – akkor idővel elpárolog. A párolgással a só nem távozik, hanem elkezd vissza kristályosodni, amihez viszont hely kell: nagy rá az esély, hogy pont úgy szétrepeszti a betont, mintha megfagyott volna benne a víz.
Kézenfekvő megoldás, hogy ne sózz! A ZeoKal nevű anyag sokkal kedvezőbb a betonnak, hiszen nem olvaszt, csupán érdesít. Ilyen még a homok, a hamu, vagy éppen a fűrészpor is. Persze ezeknek is megvan a hátránya: többet kell vele foglalkozni és koszosabb is, mint a só, de sokat spórolhatsz vele. A ZeoKal 10 kilója körülbelül 2000 Ft, hamut pedig az otthonodban is találhatsz, úgyhogy költséges sem lesz.
Ami még sokat segíthet, az a beton impregnálása. Ha ezzel a felületi kezeléssel vízhatlanná teszed a betont, akkor sokkal kisebb eséllyel fogja károsítani a téli időjárás.
1. A sózás árt a környező növényeknek, amik akár teljesen ki is pusztulhatnak.
2. A háziállatok talpát kimarhatja, ami nagy fájdalmat okozhat szegénykéknek.
3. A só károsíthatja az autókat, bicikliket, amiknek a felújítása nehéz-és drága lehet.
4. Tönkre mehet miatta a kedvenc cipőd.
A járda sózása tehát – bármilyen egyszerűen is hangzik – kifejezetten rossz ötlet. Ártasz vele a természetnek, az állatoknak, a járműveidnek, a ruháidnak…nem utolsó sorban pedig magának a betonnak. A jégtelenítésre találj inkább más megoldást!