Kültéri aljzatkiegyenlítő vs. beltéri aljzatkiegyenlítő: miért fontos helyesen használni?

A beltéri és a kültéri aljzatkiegyenlítő termékek különböznek egymástól, így egyáltalán nem mindegy, melyiket használod egy-egy helyzetben. Kültéri termékeket gyakran alkalmazhatsz belső terekben is, fordított esetben azonban ennek súlyos következményei lehetnek, hiszen a víz és a fagy repedésekhez, málláshoz vezet. Ha többet szeretnél tudni erről, ha érdekel, mi a különbség a két anyagtípus között, tarts velünk!

Mi a kültéri aljzatkiegyenlítő?

A kültéri aljzatkiegyenlítő egy olyan anyag, amivel nem fedett, az időjárásnak erősebben kitett vízszintes (vagy függőleges) felületek is kiegyenlíthetők, javíthatók, simíthatók. Ezek a termékek ellenállnak a víznek, a hónak, a fagynak, az erős hőingadozásnak, vagy éppen a közvetlen UV-sugárzásnak, így nem megy tönkre a segítségükkel készített vagy felújított alap.

Ezeket az anyagokat legtöbbször zsákos kiszerelésben, előkevert típusban vásárolhatod meg, neked csak a megfelelő mennyiségű víz hozzáadásáról kell gondoskodnod. A kültéri kiegyenlítők általában beltéri viszonyok között is alkalmazhatók, a sűrűbb állagú – nem önterülő – termékek pedig függőleges falak, elemek javítására is használhatók.

A kültéri aljzatkiegyenlítőről tehát a következőket kell tudni:

• Nem védett, időjárásnak kitett területen csak ilyen anyag használható.
• Ellenáll a víznek, hónak, fagynak, UV-sugárzásnak.
• Beltéren is használható.
• A sűrű állagú anyagok függőleges felületek javítására is ideálisok.
• Zsákos kiszerelésben kaphatók.
• Ellenállók, időtállók.
• Többféle típusban elérhetők, könnyebb és erősebb megterhelés mellé.

Mit kell tudni a kültéri aljzatkiegyenlítésről?

A kültéri aljzatkiegyenlítő használata nem annyira más, mint egy beltéri anyag alkalmazása. Nézzük meg, mik azok a tényezők, amire egy ilyen munkánál érdemes odafigyelni!

• Az alap előkészítése: a felületnek tisztának, száraznak, málló részektől mentesnek kell lennie a kiegyenlítő anyag ideális tapadásának érdekében. Erre szinte minden munkánál gondolni kell egyébként, legyen az festés, glettelés, burkolás, vagy aljzatkiegyenlítés.
• A bekeverés: Az aljzatkiegyenlítők zsákos kiszerelésben érkeznek meg hozzád, így gondoskodnod kell a megfelelő mennyiségű víz hozzáadásáról. Ez termékenként eltérő lehet, de 25 kg-os zsákonként nagyjából 5-5,5 literrel kell számolni. Az anyagnak csomómentesnek kell lennie!
• A hőmérsékleti viszonyok: Minden ilyen anyagnak van egy – a levegő és a felület hőmérsékletére vonatkozó – ideális tartománya. Ez általában +10/15 foktól + 30 fokig terjed. Ettől hidegebb vagy melegebb időben ne dolgozz velük, ugyanis nem lesz ideális a kötés.
• Időjárási viszonyok: Ez az, amire kültéri aljzatkiegyenlítésnél kifejezetten oda kell figyelni, ugyanis nagyban befolyásolhatja a végeredményt. Nem jó ötlet elkezdeni a munkát, ha esik az eső, ha extrém magas a páratartalom, ha erős szél fúj, vagy ha nagyon erősen süt a nap. Ezek mind olyan hatások, amik ronthatják az elkészült kiegyenlítés minőségét, tartósságát.
• Utólagos védelem: Ez kültéri kiegyenlítésnél fontosabb, mint beltéren, ahol az épület alapból védelmet nyújt. Az elterített anyagot óvni kell az esőtől, a széltől, a közvetlen napsugárzástól, illetve – tavasszal vagy ősszel például – az esti, hajnali fagyoktól.

Miért fontos, hogy megfelelően legyen elkészítve?

A kültéri aljzatkiegyenlítés csak akkor lesz tartós és hatékony, ha szakszerűen készül, különben több probléma is felütheti a fejét. Persze ezeknek egy része nem azonnal fog jelentkezni, de hónapok elteltével látványossá válhat a mulasztás.

A rosszul kivitelezett aljzatkiegyenlítés ugyanis:

• Egyenetlen lehet, ami burkolat nélkül tócsák képződését okozhatja, burkolat mellett pedig a lapok sérülését, repedését válthatja ki.
• Az alaphoz való rossz tapadás miatt foltokban felválhat, ami nem csak csúnya, hanem összességében a teljes felület károsodását hozhatja magával.
• Felfagyhat, ami szétrepedezést, burkolat sérülést okoz.
• Veszélyes felületet eredményezhet, különösen télen. Az egyenetlen rétegben megállt víz ugyanis lefagyhat, amin könnyű elesni.
• Veszélyeztetheti a kiegyenlített felületre kerülő építmény, kisebb szerkezet épségét.
• Nem lesz eléggé teherbíró, így nem áll ellen a forgalomnak, terhelésnek.

Hogyan válasszunk kültéri aljzatkiegyenlítő terméket?

A kültéri aljzatkiegyenlítő kiválasztásánál fontos szempont lehet, hogy önterülő terméket keresel, vagy egy sűrűbb állagú, állékony anyagot. Az első típust könnyű eldolgozni, de viszonylag nehéz vele a lejtésképzés, függőleges felületek javítására pedig nem alkalmas.

A sűrűbb anyagokkal nehezebb bánni, ugyanakkor vízelvezető lejtés kialakítására alkalmasabbak, ezekkel a termékekkel pedig sérült falakat, függőleges szerkezeteket is javíthatsz, ugyanis megállnak a felületen.

Az állag mellett a maximális rétegvastagság is lényeges lehet. A legtöbb kültéri aljzatkiegyenlítőt maximum 20 mm-es vastagságban terítheted el, de léteznek 30 mm-ig, illetve akár 50 mm-ig is alkalmazható anyagok. Az alapján válassz, hogy milyen mértékű kiegyenlítésre van szükséged!

Mi a beltéri aljzatkiegyenlítő?

A beltéri aljzatkiegyenlítő egy olyan habarcs, amivel leginkább sérült, egyenetlen padlók javítása készül, de a padlószint megemelésére is használják, ha erre van szükség. Ezeket az anyagokat nem lehet kültéren bevetni, mivel nem állnak ellen az időjárási tényezőknek, nem viselik el az esőt, fagyokat, havat.

Legnépszerűbb típusa az önterülő aljzatkiegyenlítő, ami egy hígabb állagú, jól folyó termék, így a tökéletes elterítése nem jelent akadályt. Ezt a fajtát használják a leggyakrabban, de sűrűbb, állékony terméket is találsz.

A beltéri aljzatkiegyenlítők között nagy különbségek lehetnek, ami a teherbírást illeti. Vannak olyan termékek, amik padlófűtés mellé, ipari létesítményekbe, vagy éppen irodaházakba is tökéletesek, más anyagokat azonban inkább csak családi házak fűtetlen padlójához lehet alkalmazni.

Miben más a beltéri aljzatkiegyenlítés, mint a kültéri? Milyen termékek valók ide?

A beltéri és kültéri aljzatkiegyenlítés között alapvetően az időjárási viszonyokkal szembeni ellenállóság a legfőbb különbség. Míg beltéren a fő cél a sík, egyenletes felület kialakítása a burkolat fogadásához, addig kültéren emellett figyelembe kell venni a fagyállóságot, a csapadék elvezetését és a nagyobb hőmérséklet-ingadozásokat is.

Beltéren tehát egyszerűbb a helyzet, de itt felmerülhetnek olyan extra körülmények, mint például egy meglévő padlófűtés rendszer, ami komoly terhelést jelent az aljzatkiegyenlítő számára.

Érdemes tehát tisztában lenni minden körülménnyel, ha jól akarsz anyagot választani. Tökéletes lehet számodra például:

Mapei beltéri aljzatkiegyenlítők: Novoplan Maxi, Ultraplan Eco, Ultraplan, Ultraplan Fast Track, Planitop Fast 330 (beltéri és kültéri is lehet).

A kültéri aljzatkiegyenlítők és a kizárólag beltéren használható termékek tehát mások, más hatásoknak állnak ellen, és  bizonyos mértékben máshogy is kell őket használni. Fontos, hogy ezt mindig tartsd szem előtt, ha építkezésre, felújításra adod a fejed, ugyanis egy helytelen anyagválasztás sok kárt okozhat!