Blog › Milyen XPS méretek vannak, melyik mire használható?
Ebben a cikkben részletesen átvesszük, milyen XPS méretek léteznek, és pontos útmutatót adunk ahhoz, hogy melyik vastagságú lapot milyen feladathoz érdemes beszerezned. Ha nem akarsz feleslegesen költeni, de a minőségből sem engednél, tarts velünk!
Az extrudált polisztirol (XPS) egy zárt cellás szerkezetű szigetelőanyag. A „zárt cellás” kifejezés a kulcs mindenhez: mivel a cellák nem érintkeznek egymással, a víz képtelen beszivárogni az anyag belsejébe.
Míg a hagyományos, fehér színű EPS (expandált polisztirol) képes magába szívni a nedvességet – ami télen megfagyva tönkreteszi a szigetelőképességét –, addig az XPS gyakorlatilag vízhatlan. Emellett a mechanikai szilárdsága is kiemelkedő. Ha rálépsz egy EPS lapra, az benyomódik. Ha egy XPS-re, az meg sem moccan. Ezért nevezzük gyakran lépésálló szigetelésnek is, bár ez a kifejezés szakmailag kicsit árnyaltabb.
Az XPS legfontosabb tulajdonságai:
Ha minőségi alapanyagot keresel, érdemes körülnézned a Mesterek Futára XPS kínálatában.
Amikor XPS-ről beszélünk, kétféle méretet kell figyelembe vennünk: a tábla alapterületét és a vastagságát. A piacon kapható lapok szinte kivétel nélkül 1250 x 600 mm méretűek. Ez azt jelenti, hogy egyetlen tábla 0,75 négyzetmétert fed le. Ez a méret praktikus: könnyen mozgatható az állványon, és befér egy kisebb furgonba vagy akár egy nagyobb kombi autóba is.
A vastagság tekintetében már sokkal szélesebb a skála. A gyártók (mint például az Austrotherm) az alábbi sztenderd vastagságokat kínálják:
Fontos megemlíteni az élképzést is. Az XPS lapok kaphatóak egyenes éllel vagy lépcsős élképzéssel (más néven falcolt szélekkel). A lépcsős kialakítás óriási előnye, hogy a lapok egymásra takarnak, így minimalizálható a hőhíd kialakulásának esélye az illesztéseknél. Ez különösen fontos födémek vagy lapostetők szigetelésénél, ahol a lapok nincsenek ragasztva, csak egymás mellé fektetve.
Sokan esnek abba a hibába, hogy érzésre választanak vastagságot. Azonban a hőszigetelés nem hitkérdés, hanem fizika. A választást három fő tényező befolyásolja.
Az első a helyi szabályozás és az energetikai elvárások. A jelenlegi magyar előírások szigorú követelményeket támasztanak a szerkezetek hőátbocsátási tényezőjére (U-érték) vonatkozóan. Ha egy modern, energiatakarékos házat építesz, a lábazatnak és a padlónak is illeszkednie kell a homlokzati fal hőszigetelési szintjéhez.
A második tényező a hőhídmentesség. A lábazatnál az XPS vastagságát a homlokzati szigeteléshez kell igazítani. Ha a falon 15 cm EPS van, a lábazaton nem érdemes 5 cm-t használni, mert ott a fal belső oldala le fog hűlni, ami páralecsapódáshoz vezet.
A harmadik szempont a mechanikai igénybevétel. Egy garázs aljzatában, ahol egy 2 tonnás autó fog parkolni, nem csak a hőszigetelés számít, hanem az is, hogy az anyag bírja-e a nyomást. Itt a vastagság mellett a kPa értékre (nyomószilárdságra) is figyelni kell.

A lábazat a ház egyik legkritikusabb pontja. Itt találkozik a felcsapódó eső, a hó és a mechanikai hatások (pl. nekiguruló bicikli, lábbal való rugdosás) a szerkezettel. A szakmai aranyszabály az, hogy a lábazati XPS vastagsága általában 2-4 centiméterrel legyen kevesebb, mint a homlokzati hőszigetelés vastagsága.
Miért? Mert ha a homlokzati szigetelés túllóg a lábazatin, az esővíz lecsöppen a földre, és nem folyik vissza a lábazat és a fal közé.
Ha 15 cm-es grafitos EPS-t raksz a falra, a lábazatra ideális választás a 10-12 cm-es XPS. Régebbi házaknál, ahol nincs homlokzati szigetelés, legalább 5-8 cm XPS javasolt, hogy a padlószint alatti hőhidakat kezeljük.
A földbe süllyesztett terek esetében az XPS nem csak szigetel, hanem védi is a vízszigetelő réteget a mechanikai sérülésektől a visszatöltés során. Itt a vastagság meghatározásakor azt kell nézni, hogy fűtött vagy fűtetlen helyiségről van-e szó.
Fűtött pincék (pl. konditerem, hobbiszoba az alagsorban) esetén a 10-14 cm-es vastagság az elvárt. Mivel a föld hőmérséklete télen is 10-12 fok körül van, kevesebb hőt kell megfogni, mint a levegő felé, de a komfortérzet miatt a vastagabb lap kifizetődő.
Garázsoknál, ha a garázs a ház része, a padló alá mindenképpen javasolt XPS-t tenni. Itt a 8-10 cm-es vastagság általában elegendő, de ügyeljünk a legalább 300 kPa nyomószilárdságra, hogy az autó súlya ne okozzon süllyedést az aljzatbetonban.
Ez az a terület, ahol az XPS igazán megmutatja erejét. Különösen a fordított rétegrendű lapostetők esetében elengedhetetlen, ahol a hőszigetelés a vízszigetelés felett helyezkedik el.
Lapostetők: Itt a modern követelmények miatt gyakran 18-24 cm vastagságra van szükség. Ezt gyakran két rétegben fektetik le (pl. 10+10 cm), eltolt illesztésekkel, hogy elkerüljék a szökő hőt. A lapostetőkhöz szinte kizárólag a lépcsős élképzésű lapokat használjuk.
Aljzatbeton alá: Ha padlófűtést tervezel, a hőszigetelés kulcsfontosságú, hogy ne a földet fűtsd. Bár ide gyakran használnak EPS 100-as vagy 150-es lapokat, az XPS 10-15 cm-es vastagságban sokkal jobb választás, ha nagy terhelés várható (pl. nehéz bútorok, nagy méretű akvárium a nappaliban).
Az XPS sokoldalúságát bizonyítja, hogy apróbb, de annál fontosabb munkákhoz is kiváló:
Az XPS választásánál ne csak az árat nézd, hanem a funkciót is. A legfontosabb tanulságok:
Nem. Az EPS magába szívja a vizet, ami a lábazatnál (ahol sár, hó és felcsapódó eső éri) végzetes. Az átvizesedett EPS elveszíti hőszigetelő képességét, és a fagy hatására szétmállik. Lábazatra kizárólag zárt cellás XPS-t ajánlott használni.
Igen. Az XPS nyomószilárdsága minimum 300 kPa, ami háromszorosa a standard lépésálló polisztirolénak. Ezért használják ipari padlókhoz, garázsokhoz és olyan tetőkhöz, ahol rendszeres gyalogosforgalom várható.
Ha a hőszigetelő képesség a legfontosabb és kevés a helyed, a PIR táblák jó alternatívát jelenthetnek, mivel ezeknek még alacsonyabb a hővezetési tényezője. Azonban az XPS verhetetlen marad ár-érték arányban és nedvességállóságban a talajjal érintkező szerkezeteknél.